Page 28 - MaSzeSz hírcsatorna 2021/3.
P. 28

A VÍZ ÉRTÉKE





            A VÍZFOGYASZTÁS ÉS A VÍZ ÁRÁNAK LAKOSSÁGI PERCEPCIÓJA


            BONDOR BLANKA
            BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS BA
            HEINEK JÚLIA
            BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL BA
            MAZZAG BÁLINT
            BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN BA
            PUSKÁS AMINA
            BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - MARKETING MA
            VARGA DÁVID
            BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM - ENERGETIKAI MÉRNÖK MSC VOLTAK.




            A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2020. évi vízérték kutatásának eredményei -
            különös tekintettel a vízérték társadalmi percepciójának a valóságtól való eltérés mértékét - fel-
            keltették a Hungarian Water Partnership (HWP) tagszervezetünk érdeklődését. A megállapított
            különbség okainak feltárására a HWP további kutatást kezdeményezett a Mathias Corvinus
            kollégium egyetemista csapatával. A téma megértéséhez több mélyinterjúból és nemzetközi
            kitekintésekből, esettanulmányokból gyűjtött a csapat információt. A kutatást teljes terjedelmé-
            ben közzétesszük a Hírcsatorna oldalain.




            BEVEZETÉS


            Az édesvíz az emberiség legfontosabb erőfor- helyen szerepel (UN, 2021). A XXI. században
            rása, az élet alapfeltétele, mely alapját képezi  Európában az emberek döntő többségének
            az összes társadalmi, gazdasági és környezet- jobbára természetesnek hat a tiszta ivóvízhez
            védelmi tevékenységnek. Az ivóvíz a társadalmi  való hozzáférés, amely elsősorban kiépült veze-
            és technológiai fejlődés elősegítő, vagy korlá- tékes vízhálózatokon keresztül jut el a fogyasztók
            tozó tényezője, a jólét vagy nyomorúság, illetve  otthonáig, jellemzően szenny- és csatornavíz
            az együttműködés vagy a konfliktusok esetleges  elvezetéssel párosulva. Magyarországon 1993
            forrása. (UNESCO, 2021) Továbbá a tiszta ivóvíz  óta 90% feletti, 2007 óta pedig 100%-os a köz-
            és higiénia az Egyesült Nemzetek Szövetségének,  üzemi vezetékes ivóvízzel ellátott települések
            Fenntartható Fejlődés Célkitűzései között is a 6.  aranya, míg 2019-ben pedig országos átlagban





           28
   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33