Page 23 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

hatásaira mérséklően ható vízpótlást. Látha- Ez az áttekintés a vízgazdálkodási infrastruk-
tó, hogy ennek csak első, de kihagyhatatlan túra rendszereink célszerűbb kapacitás kihasz-
lépései a vízpótlás célterületének azonosítása nálására irányult a kényszerítő folyamatok és
és a helyi, területi érdekképviseletre alkalmas az alkalmazkodást segítő, de a harmadlagos
szerveződések kialakítása. művek szintjén egyelőre hiányzó, szervezési
A további lépések átfogóbb szabályozási megol- és irányítási megoldások kérdésének össze-
dásokat is igényelnek, amelyek a központi szak- kapcsolásával. A területi vízgazdálkodási infra-
politikai szabályozás területére esnek, azonban struktúra optimális hasznosítása az egyéni és
a helyi-területi köz- és magánérdekek megfelelő közérdekű használatok további szempontjai-
képviselete nélkül nem várható hatásos, legitim nak összehangolását is igényelni fogja. A har-
(ezért betartatható és betartani érdemes) sza- madlagos művek üzemeltetésének kialakításá-
bályrendszer kialakítása. A valós árviszonyok hoz is szükséges érdekeltség alapú szemlélet
megjelenítésétől várható, hogy az érintettek lehetővé teheti a szakpolitikai eszköztár olyan
számolni tudnak az alkalmazkodásból fakadó elemeinek használatát, amelyek képesek ma-
költségcsökkentés hatásával, ami hosszabb tá- gasabb szintre emelni a vízrendszer fenntartá-
von az innovatív megoldások megjelenésének sával nyerhető egyéni és közösségi hasznok
és elterjedésének előfeltétele. Az így előidézhe- nagyságát. Ezekre a közgazdasági szemléletet
tő területhasználati rugalmasság mentén válhat tükröző, víz-szakpolitikai eszközökre és a ben-
szolgáltatássá egy-egy terület szélsőség csilla- nük rejlő lehetőségekre, egy immár tíz évvel
pító és kiszámíthatóságot javító hatása például ezelőtti kutatási program tanulságai is felhívták
a környezetében található intenzív hasznosítású a figyelmet.
mezőgazdasági területek számára.

FORRÁSOK

Kis András - kutató főmunkatárs
Kis András a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1996-ban; emellett környe-
zeti szabályozási témában a Közép-Európai Egyetemen (2001), üzleti adminisztráció területen pedig
a New York Állami Egyetemen szerzett fokozatot (1994). 1995 óta környezeti szabályozási kérdésekkel
foglalkozik, az utóbbi tíz évben vízgazdasági kutatásokra és tanácsadásra specializálódva. 2008 óta
a REKK munkatársa, ahol vízgyűjtőgazdálkodással, árvízvédelemmel, víziközművekkel foglalkozik hazai
és nemzetközi projektekben egyaránt.
Ungvári Gábor - kutató főmunkatárs
Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző. A REKK Vízgazdasági Csoportjának tagjaként első-
sorban a hazai, illetve a környező régióra vonatkozó vízhasználatok és vízkár-elhárítási tevékenységek
gazdasági és környezeti szempontú elemzésével foglalkozik. Szakmai szemléletének alapja az általában
külön-külön vizsgált ágazati tevékenységek – vízgyűjtőkre, vízkészletekre és ökoszisztéma szolgálta-
tásokra gyakorolt – hatásának egységes összefüggésrendszerben való értelmezése és közgazdasági
elemzése.
1999 óta számos vízkészlet-gazdálkodási, interdiszciplináris kutatási és szakértői programban vett részt, többek között
az árvízkockázat, a belvíz probléma, a víz-szűkösségi kérdések szabályozása, a vízgyűjtő gazdálkodás területén és a Duna
hajózóút fejlesztésének kérdéskörében. Ezen a tapasztalatai az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Közgazdasági Szak-
értői Csoportjának munkájában hasznosultak. Szakmai tevékenységének egy másik területe a víziközművek működésének
közgazdasági kérdései.
Tagja a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottságának, az International Water Resource Association keretében műkö-
dő „LAND4Flood Taskforce” szakértői csoportnak. Közérdekű elfoglaltságai közé tartozik, a vízkörforgáshoz kapcsolódó
vízhasznosítási kérdések összefüggéseinek megismertetése, a www.szelidvizorszag.hu honlap szerkesztése.

23