Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

a harmadlagos művek működtetésének már melegítő hatását. A magasabb hőmérsékletű
korábban is indokolt, de nem megvalósított levegő emellett több párát tart meg, nő a lég-
érdekeltségi, szervezési és működtetési kérdé- kör páraéhsége. A vízpára így egyre kevésbé
seinek újra értelmezése nélkül. A cikk második alakul felhőzetté, ami a légkört érő besugárzás
részében pedig azt vizsgáljuk, hogy a területi egy részét vissza tudná verni, vagyis tovább nő
vízpótlás javításában mi lenne a harmadlagos a talajt érő besugárzás nagysága, ezáltal erősít-
infrastruktúra jelenleg be nem töltött szerepe ve a bemutatott jelenséget. Egy olyan önerősí-
és milyen szervezés szükséges ahhoz, hogy itt tő folyamatról van szó, amelynek csillapítására
érdemi előrelépés történhessen. hatékony helyi megoldást csak a táj víztarta-
Cikkünk egyrészt a tavaly elkészített „Mitiga- lékaiból fedezett többletpárolgás/párologtatás
ting the Adverse Effects of Droughts and Wa- tud nyújtani.
ter Scarcity in the times of a changing clima- Ennek a lokális csillapítóképességnek a hatá-
te - A WaterResource and Evapotranspiration sossága azonban romlik. Az elmúlt évtizedek
Management Perspective” útmutató és ajánlás, negatív trendjeit szemlélteti az alábbi ábra.
valamint a most folyó, „InnWater – Promoting Az infografika a Duna vízgyűjtő vízháztartási
social innovation to renew multi-level and cro- állapotát befolyásoló fő folyamatokat ábrázol-
ss sector watergovernance” kutatási program ja, de a levonható következtetések Magyaror-
munkájára támaszkodik. szágra is helytállóak. Bal oldalon az 1961-1990,
jobbra pedig az 1991-2020 időszakra jellemző
Kiszáradó tájaink haviátlagosértékek láthatóak. A két periódus
Az elmúlt évtizedek trendjeit vizsgálva kije- összevetésével érzékelhetjük az előbbiekben
lenthető, hogy Magyarország és különösen bemutatott folyamatokat. Az 1991-2020-as
az alföldi régió egyre melegebb és szárazabb, évtizedek havi nettó besugárzási értékeinek
gyakoribbá váló aszályokkal és hőhullámokkal nagysága meghaladta a korábbi időszakra jel-
terhelt. Kis leegyszerűsítéssel két fő oka van lemző értékeket, ami így nagyobb párolgást
ennek a jelenségnek: az éghajlatváltozás, mint kényszerít, vagy kényszerítene ki, különösen
globális tendencia és a területhasználatból fa- a nyári hónapokban. A párolgást biztosító tava-
kadó csökkenő vízmegtartás és párologtatási szi és nyári csapadék mennyisége ugyanakkor
képesség. csökkent. A talajnedvesség tartalék formájában
Mérsékelt égövön aszályok és hőhullámok elvben megőrizhető mennyiség (a havi csapa-
akkor fordulnak elő, amikor a felszínre érke- dék és a havi párolgás különbsége a tavaszi
ző besugárzás és az evapotranspiráció által hónapokban) 39%-kal csökkent. Az őszi csa-
a felszín közeléből vízpára formájában elszál- padék nagysága ugyan nő, az ebben az idő-
lított energiamennyiség közötti egyensúly szakban a párolgás után fennmaradó, tehát
megbomlik (Báder és mtsi, 2023). Egyensúlyi elvben megőrizhető mennyisége 22%-kal nőtt,
helyzetben elegendő talajnedvesség és/vagy hiányzik ugyanakkor mind ennek, mind a téli
vízfelület áll rendelkezésre a párolgás fenn- csapadéknak a hatásos helyben tartása, beszi-
tartásához, ami közömbösíti a besugárzásból várogtatása, így az nem marad a tájban a kö-
származó energiát. Ha a talajnedvesség kime- vetkező év nyarára. Nyáron emiatt nő a csak
rül, a földfelszín túlforrósodik, ami régiós szin- a nedvességtaralékokból táplálható párolgás
ten tovább fokozza az éghajlatváltozás légkört nagysága. Míg ennek az időszaknak a hossza

19