Page 18 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.
P. 18

A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK

            HARMADLAGOS MŰVEINEK MŰKÖDTETÉSE

            – A RENDEZÉS TÉTJE ÉS FELSZÁMOLANDÓ

            AKADÁLYAI




            Ungvári Gábor, Kis András – REKK.AQUA




            BEVEZETÉS                                         megfelelően és hiányoznak azok a pozitív pél-
            Szakmai körökben már évek óta téma a táji víz- dák is, amik mintául szolgálhatnának.
            visszatartás szükségessége, a 2022-es kiugró,  Másrészt a vízügyi igazgatóságok által a saját
            majd a 2024-es erőteljes aszály után pedig  üzemeltetésükben lévő rendszeren biztosított
            a téma elérte a média ingerküszöbét is. A tár- vizet el kellene juttatni az elárasztandó terü-
            sadalmi igény egyértelműen megnőtt a víz  letekre. Ennek a „szállítási feladatnak” az utol-
            tájban történő betározására, a fizikai lehetősé- só szakaszában kapnak, kapnának szerepet
            gekhez képest a gyakorlati előrelépés azonban  az úgynevezett harmadlagos művek. Ezek al-
            egyelőre minimális. Az elsődleges és másod- kotják a csatorna-rendszernek azt a hajszále-
            lagos művek rendelkezésre állnak, a csator- rekhez hasonló végponti hálózatát, amik köz-
            nák egy része az öntözési szezonon kívül is  vetlenül elérik a mezőgazdasági parcellákat,
            elő van töltve vagy ennek a lehetőségét meg  a vízpótlás fogadására alkalmas egyéb, kisebb
            lehet teremteni, elegendő víz áll rendelkezés- léptékű területeket (mint pl. vizesélőhelyek, bi-
            re a területtulajdonosok (esetleges) igényeinek  otópok). A harmadlagos művek azonban erre
            kielégítéséhez. A vízügyi igazgatás deklarálta,  a feladatra gyakran nem alkalmasak, részben
            hogy a földtulajdonosok ezirányú kéréseinek  mert nincsenek olyan állapotban - a fenntar-
            a kielégítését elsődleges prioritásként kezelik,  tási munkák elmaradnak -, részben pedig mert
            szükség szerint ehhez igazítják a területi vízellá- gyakran hiányoznak a szervezési, üzemeltetési
            tási infrastruktúra üzemrendjét. A gyakorlatban  szabályok és felelősségi körök, sok esetben
            mégis lassú az előrelépés, aminek elsősorban  tisztázatlanok, széttöredezettek a tulajdonvi-
            két okát látjuk.                                  szonyok.
            Egyrészt hiányzik a területhasználók érdekeltsé- A cikkben a területi vízgazdálkodás komplex
            ge és érdeklődése. A vízzel történő borításhoz  kérdéskörének két elemét járjuk körül. Először
            fel kellene adniuk vagy módosítaniuk kellene  bemutatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben mi-
            a termelést a mezőgazdasági területek egy ré- ként romlott a táji vízháztartás helyzete, alá-
            szén, ehhez azonban ki kellene lépni az elmúlt  támasztva azt a most már egyre szélesebb
            évek, évtizedek gondolkodási sémáiból. A föld- körben elfogadott tézist, hogy elkerülhetetlen
            használat átalakítását a hatályban lévő mező- az a paradigmaváltás, ami a jelenleginél nagy-
            gazdasági támogatási rendszer sem ösztönzi  ságrendekkel több víz megtartását teszi lehe-
                                                              tővé. Ez a cél azonban nem valósítható meg



           18
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23