Page 21 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

művek működtetésének és fenntartásának a fenntartást a kialakult szokásjog, vagy va-
tere. A helyzetet bonyolítja, hogy a vízgazdál- lamilyen állami közfeladat ellátása indokolja.
kodási infrastruktúra esetében nem csak egy Végeredményben vagy az állami rendszer-
egyirányú folyamat megszervezése a kérdés. fenntartó lát el, a közérdek mértékén túlnyúló
A harmadlagos művek hálózatának a mező- feladatokat, vagy nincs szervezett fenntartási
gazdasági parcellákon, adott esetben felesle- tevékenység. Egyaránt hiányzik a vízrendszer
gesnek ítélt mennyiséget össze is kell gyűjtenie. helyi területi érdekeltségeket tükröző működ-
Azaz a termelési folyamat szempontjából túl tetése és az egyeztetett területi érdekeltséget
hosszan a táblákon maradó belvíz elvezetése kiszolgáló szervezet is hiányzik.
is ezen a rendszeren keresztül zajlik. A harmad- Noha látszólag minden szereplő számára kí-
lagos művek ezeknek a végponti parcelláknak vánatosnak tűnhet a harmadlagos művek
a többirányú vízgazdálkodási igényeit szolgál- fenntartását az állami szerepvállalás körébe
ják ki. Azonban a rendszer jellegéből adódóan delegálni, vagy továbbra is abban tartani, sok
az üzemeltetés a terület használók, területtu- szempontból ez akadályozza az oly kívána-
lajdonosok közötti koordinációt igényel. Azaz tos vízpótlás megvalósulását. A harmadlagos
igényelne, ez az érdekeltek közötti koordináció művek működtetése és fenntartása ugyanis
ugyanis általában nem valósul meg. nem csak egy szállítási, kiszolgálási feladat,
A harmadlagos művek létrehozása, a hálózat mert a feladat meghatározása részben egy
fejlesztése egykor a területtulajdonosok gaz- egyeztetési folyamat eredménye, amelyhez
dasági érdeke mentén történt. Mára azonban az információk nem az állami fenntartónál,
átalakult mind a területhasználókat mozgató hanem a vízhálózattal kiszolgált terület tulaj-
gazdasági érdekeltség logikája, de megvál- donosainál, használóinál vannak. A harmadla-
toztak a területtulajdonlás jellemző is (tulajdo- gos művek egy-egy részhálózatával kiszolgált
nosi kör, területméret, hasznosítási elvárások). terület kiszámítható termelési feltételeinek biz-
Az egykori, az egyéni érdekekre alapozottan- tosításához szükséges összegződő vízpótlási,
megvalósult közösen finanszírozott rendszer- vagy vízelvezetési igény a területen gazdálko-
üzemeltetés szemlélete is a múlté. A rendszer- dók termelési elképzeléseinek eredőjeként áll
fenntartás kérdéseit alakító szabályozás ezeket ugyanis elő. A hasznosítási elképzelések kü-
a változásokat vagy nem követte, vagy az egyé- lönbségéből fakadó érdekellentétek feloldását
ni és csoport érdekeltség mértékére alapozott vezérlő alapvető információt a gazdálkodók
finanszírozás szemléletét nem tükröző változá- művelési gyakorlatának különböző profita-
sok léptek életbe. Ezek a lépések, több lépcső- bilitása jelenti. Vajon a többlet vízmennyiség
ben, de az állami szerepvállalás növekedését kijuttatásából fakadó termelési többlet (vagy
eredményezték. Mindezen folyamatok ered- elkerült terméskiesés) nagysága az egyik ter-
ményeképp a harmadlagos művek mára vagy melőnél nagyobb-e, mint az esetleges kártétel,
gazdátlanok, mert nincs helyi, termelői vagy ami egy másik termelőnél a víz kijuttatása mi-
települési érdekeltség a fenntartásukra, vagy att jelentkezik. Mi az érdekellentét feloldásához
a névleges tulajdonos érdektelensége mellett szükséges termelők közötti alkuk eredménye,
mások tartják fent, vagy a fenntartás állami ami végeredményben meghatározza a vízgaz-
szerepvállalással történik. Ez utóbbi esetben dálkodási rendszer irányába megfogalmazható

21