Page 55 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

hatékonyságát általában a 17β-E2 referencia- a vizelettel és az ürülékkel, míg egy vemhes
vegyülethez viszonyított relatív potenciálként koca esetén ez az érték 700-17 000 mg öszt-
fejezik ki, mivel ez meghatározza a vegyü- ron (E1) lehet naponta.
letek hatását a receptorokra. Coldham és Az ösztrogének legtöbbször állati trágyával
munkatársai (1997) tanulmányából szárma- vagy szennyvíziszappal kerülnek a vízbe és
zó adatok szerint az EDC vegyületek recep- a talajba (Kakaley et al., 2020). A talajban való
tor affinitása a 17β-E2 ösztrogén potenciál- mozgásuk során előbb a pórusvízbe mosód-
jához viszonyítva az alábbiak szerint alakul: nak az öntöző- vagy csapadékvízzel, majd
17α-EE2 (88,80%), E1 (9,60%), 17α-E2 (5,25%), onnan a talajvízbe szivárognak. Kimosódás
E3 (0,63%), biszfenol-A (0,005%). Vagyis, ha útján a felszíni vizekbe kerülhetnek (Cerna et
más vegyületeket is vizsgálnánk, akkor újabb al.,2022), vagy a talajszemcsékhez szorpció
értékeket jönnének. útján kötődhetnek. Bizonyos ösztrogének,
Hanselman és munkatársai (2003) kutatásuk- például az E1, akár több mint két hónapig
ban részletezik, hogy egy 1000 kg tömegű is megmaradhatnak a talajban (Caron et al.,
nem vemhes ill. 80 nap alatti vemhességű 2010).
szarvasmarha naponta 300-600 µg ösztro- Különböző tanulmányok rámutattak arra,
gént választ ki, míg egy 1000 kg-os, 80 nap hogy az E1 a 17β-E2 biodegradációs köztes
feletti vemhességű szarvasmarha esetén ez terméke. Xuan és munkatársai (2008) kutatá-
az érték 1500-11400 µg/nap. sa kimutatta, hogy iszapos talajban, abiotikus
Johnson és munkatársai (2006) becslése sze- körülmények között a 17β-E2 biodegradáci-
rint egy átlagos tejelő tehén naponta mintegy ója során az E1 keletkezik (Xuan et al., 2008).
384 mg 17β-E2-t bocsát ki a környezetébe Masthare és munkatársai (2013) tanulmányai

1. ábra Ösztrogének transzformációja aerob mikrooganizmusok jelenlétében (Forrás: Adeel et al., 2017)

55