Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.
P. 54

tartalmaz, beleértve szerves és szervetlen  megzavaró vegyületek) jelenléte, melyek
            anyagokat, nitrogént, foszfort, káliumot és  miatt mindkettő külön figyelmet és sajátos
            persze főként vizet.                              kezelést igényel.
            Mindkét anyag biológiailag lebontható, és
            a mikroorganizmusok fontos szerepet ját- 2. A HÍGTRÁGYA
            szanak a szervesanyagok átalakításában és
            lebontásában. A szarvasmarha-hígtrágya  A hígtrágya olyan folyékony mezőgazdasági
            esetében ezt a talajban élő baktériumok,  „melléktermék”, amely állati bélsárból, vize-
            gombák és egyéb mikroorganizmusok vég- letből, ivó- és technológiai vízből, valamint
            zik, míg ezt a feladatot a szennyvíztisztító  kis mennyiségben egyéb hulladék anyagok-
            telepeken a helyben kialakított és fenntartott  ból áll. Az almozás nélküli állattartás jellem-
            mikróbaközösség látja el.                         ző produktuma. Ennek a trágyaféleségnek
            Mindkét anyag jelentős mennyiségű nit- a megjelenése Magyarországon az 1970-es
            rogént  és  foszfort  tartalmaz,  amelyek  évek elejére tehető, amikor a nagyüzemi ál-
            a szántóföldi növénytermesztésben érté- lattartó telepek kezdtek elterjedni.
            kes tápanyagok, ugyanakkor a természetes  A hígtrágyát különféle technológiák alkalma-
            vizekbe kerülve hozzájárulhatnak a vízi öko- zásával lehet elkülöníteni a szilárd és folyé-
            szisztémák eutrofizációjához.                     kony alkotórészeire, eltérő mértékben. A szi-
            Mind a szarvasmarha-hígtrágya, mind  lárd fázist kiszűrhetik vagy kiülepíthetik, majd
            a kommunális szennyvíz negatív kör- szikkadás után olyan módon kezelhetik, mint
            nyezeti  hatásokkal  járhat.  Vizsgálataink  az almos trágyát. A megmaradó híg szusz-
            során bizonyosságot nyert hormonok és  penzió nem azonos a trágyalével, mivel ke-
            antibiotikumok jelenléte is aggodalomra  vesebb tápanyagot tartalmaz (Csávás et al.,
            ad okot, ugyanis ezek a szennyezőanyagok  1975, Vermes 1995).
            nagyon kis koncentrációban is befolyásol-
            hatják az élőlények normális működését.  3. ÖSZTROGÉNEK A KÖRNYEZETÜNKBEN
            A kommunális szennyvízben a nemszteroid
            gyulladáscsökkentő gyógyszerek, valamint  A világ több mint 7 milliárd lakosa évente
            a fogamzásgátlók maradványai (EE2) domi- körülbelül 30 000 kg természetes szteroid
            nálnak, melyeket a biológiai tisztítás képte- ösztrogént (E1, 17β-E2 és E3) és további
            len eltávolítani. Ugyanakkor a hígtrágyában  700 kg szintetikus ösztrogént (17α-EE2)
            az antibiotikumok mellett a hormonkezelés  juttat a természetbe. Az utóbbit kizárólag
            hatására megnövekedett saját hormonki- a fogamzásgátlók használata révén. Ugyan-
            bocsátás jelentkezik (ösztrogén dominan- akkor az állattenyésztés által kibocsátott
            cia), melyek viszont kívül esnek a szokásos  ösztrogének jóval nagyobb mennyiséget
            kezelési eljárásokon. A közös vonás tehát  tesznek ki. Az Egyesült Államokban és az Eu-
            a kommunális szennyvíz és a hígtrágya kö- rópai Unióban például az állatállomány éves
            zött az alacsony koncentrációban is nagy  ösztrogén kibocsátása 83 000 kg/év, ami
            hatású vegyületek (pl. EDC Endocrine Dis- több mint a duplája az emberi kibocsátásnak
            rupting  Chemicals  –  hormonháztartást  (Shrestha et al., 2012). Az ösztrogénvegyületek





           54
   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59