Page 127 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 127

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS






            „Eurókanalnak” nevezett transzeurópai vízi út  az 1836-45 megépült és 1846 –ban üzembe
            a világ leghosszabb belvízi útja, melynek hossza  állított - az építtető I. Lajos császár nevét is
            3483 km, míg a fentebb jelzett kapcsolódó  viselő. un. Lajos csatorna Bambergtől Kelheig
            folyó szakaszokkal együtt pedig a vízi útrend- húzódva kötötte őssze a Dunát a Majnával. E
            szer hossza eléri a 12 000 km-t.                 csatorna Dunától indult ki 340 m. tengerszint
                                                             fölötti magasságból s az Altmühl és Regnitz
            A vízi úton történé szállítást Magyarország ele- folyók vizeinek fölhasználásával 230 m. magas-
            nyésző hajóflottája miatt kevésbé tudja kihasz- ságban ért a Majnába. Azonban keskenysége
            nálni, annak ellenére, hogy az számtan előny- és alacsony vízmélysége miatt alkalmatlan
            nyel és természetesen számtalan hátránnyal is  volt nagyobb hajók befogadására, verseny-
            jár. Előnyként kell elkönyvelni, ha tömegáruk  képtelen volt a mellette húzódó vasút szállítási
            nagyobb távolságra szükséges továbbítani kü- kapacitásával.
            lönösen akkor, ha az elbírja a lassabb „úszási”
            időt, a többi közlekedési módhoz képest legki- Felmerült a gondolat, hogy kellő űrszelvény
            sebb a fajlagos energia igény (olcsóbb) valamint  és hajózási mélység megvalósításával a rajnai-
            legkisebb a környezetkárosító (zajmentesség,  és dunai hajók méreteit is figyelembe vevőre
            kipufogógáz stb.) hatása továbbá mindenfaj- átépítik (1921-91). 1992-ben ünnepélyes kere-
            ta áruféleség szállítására használható. Hátrá- tek között megnyitottak és ezzel létre jött a 3
            nya, hogy a feladó és a címzett között nincs  500 km-es hollandiai Rotterdamtól a romániai
            közvetlen kapcsolat, ezért megfelelő kikötő és  Sulináig tartó, Atlanti-óceánt ill. Északi tengert
            többszöri átrakás szükségessége is fennállhat,(- és a Fekete tengert nagyobb hajók számára
            nincs háztól házig szállítás). A külső tényezők  is alkalmas „Transeurópai Hajózási Útvonal”.
            pl. alacsony vízállás, befagyás, jégzajlás stb.
            szintén korlátozók, főleg akkor, ha egyébként  Az átépítés során a kanyargós Majnát szabályoz-
            is pl. romlandó tömegáru szállítása a cél.       ni kellett, mely során a medret 2,5 m. mélyre
                                                             és 36 m. szélesre kellett kiépíteni. Bamberg és
                                                             Ascaflenburg közötti 127 m szintkülönbséget
                                                             27 vízlépcsővel egyenlítették ki. Valamennyi
                                                             lépcsőnél egy 300 m. hosszú és 12 m. széles
                                                             zsilip épült, továbbá mindegyik kiegészült egy
                                                             „vízerőmű”-vel.


            21 sz.ábra A DUNA- MAJNA zsilipsor helye Bajor országban  Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a 171
                                                             km.-es nyomvonalon, három helyen vízfolyást
            Bár mindhárom folyó a maga nemében hajóz-        is kellett keresztezni, melyek számára csatorna
            ható, a különlegességet, ill. a „leg-et”, azaz a vi-  hidakat építettek (lásd ….sz. ábrát)
            lág leghosszabb és legkiterjedtibb folyami-vízi
            úton történő szállítási lehetőséget az egészből
            a bajorországi területen bővítés után 1992-
            ben üzembe állított Majna – Duna csatorna
            szakasz átadásával érdemelte ki. Korábban,



                                                                                                           127
   122   123   124   125   126   127   128   129   130   131   132