Page 132 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 132
A gátat úgy tervezték, hogy az energia szükség- az állítható lapátkerekű, jó hatásfokú Francis
lettől függően további két lépcsőben bővíthető berendezést alkalmaztak. Az áramtermelés
legyen. Az 1963-ban indított építési egységet kihasználása csupán 47 000 KWh (52 %) amely
1976-ban állították üzembe, de már 1978-ban megkérdőjelezi a gazdaságosságot.
a megnövekedett igény miatt a második ütem
megvalósításába is belefogtak, amit 1986-ra A Hírforrások újabb gigantikus vízerőmű épí-
be is fejeztek. téséről számolnak be. Kongói Demokratikus
Köztársaság külföldi banktőke segítségét ki-
használva óriás méretű vízerőművet épít ki a
4 700 km hoszzú,41-48 ezer m /sec vízhozamú
3
Kongón, az Atlantióceáni torkolattól ~150 km
távolságra. Egyébként. a Kongó az Amazonas
után a világon a második legbővebb vizű folyó.
Az INGA néven ismert gátrendszer kibővített
erőművét 42 000 MW termelő kapacitásra ter-
vezik kiépíteni, melyhez 52 db 750 MW-os turbi-
nákat építenek be. A projek ~ 5 000 km hosszú
távvezeték építését is tartalmazza, ui. az erőmű
energiáját a beruházó bankok a nagy hasznot
remélve „árusítják” (9,15 TWh) a környező vállalko-
zásoknak, országoknak, ezzel a térség fellendítését
kivánják megalapozni. Amennyiben a terv sikerrel
befejeződik ez önmagában annyi villamosenergiát
lesz képes termelni, mint kinai Három Szurdok- és
az Itaipu erőművek együttvéve.
A gát magasságát ekkorra 162 méterre emel-
ték, a szélességet összesen 11,4 km. szélesre
hosszabbították.
Beépítettek összesen 20 db turbinát, melyben
bele értendő 10 × 630 MW. A teljes kiépítés
10 200 MW, ami a Gurit a világ harmadik leg-
nagyobbikájának rangjába sorolja.(A turbinák
típusára nincs utalás, ám valószínű, hogy 33 sz.ábra Mosonyi Emil Professzor
132