Page 28 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/4.

okozhatja, amelyet azonban meg kell külön- az összetapadást szolgáló, és a baktériumok
böztetni a metabolikus, vagy kometabolikus által termelt extracelluláris polimer anyagok
adaptációs folyamatoktól. Ráadásul a biodeg- (EPS, „nyálkaszerű” anyag), valamint a mátrix-
radációs lépések során nem feltétlenül tűnik ba tapadó szervetlen és szerves részecskék.
el az antibakteriális hatás. A szulfametoxazol A pelyhek mátrixanyagában ugyancsak kimu-
esetében a p-amino-csoport módosítása tathatók az extracelluláris enzimek (Yu és mt-
után fennmarad a hatás, csak a váz szétesé- sai, 2008a). Hasonló elven épül fel a biofilm is,
sével járó reakciókban tűnik el. A 4-NO - és ahol a baktériumok felszínhez aggregálódnak,
2
a 4-OH-SMX hatékonyabban gátolja a bakté- így a mátrixban ugyanúgy fellelhetőek ezek
riumok szaporodását, mint az eredeti mole- az extracelluláris enzimek. A 7. ábrán az ext-
kula. Ezzel szemben a N4-acetil- és a N4-hid- racelluláris enzimek megoszlása látható a víz-
roxi-acetil-derivátumok csupán 10 és 5%-át fázis és EPS mátrix különböző formái között.
őrizték meg az SMX hatásának (Majewsky és
mtsai, 2014) Fontos megjegyezni, hogy az enzimek több-
sége induktív, vagyis csak adott szubsztrát
5. A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK SZÍNTERE: jelenlétében termelődik. Az enzimek legy-
AZ ELEVENISZAP ÉS A BIOFILM gyakrabban fehérjék, előállításuk költséges
energetikailag a mikroorganizmusok számára,
A szennyvízben megjelenő biopolimerek és mint minden felesleges veszteség, a túlélé-
(poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak) és sük esélyét csökkenté az indokolatlan szin-
a nagyobb molekulaméretű komplex szerves tézisük. Csak azok az enzimek termelődnek
molekulák (pl. lipidek) a mikroorganizmusok konstitutívan, azaz folyamatosan, amelyek
számára fontos energiaforrást jelentenek. esszenciálisak minden sejt számára.
Ezek felvétele a sejtbe csak akkor lehetséges, A kometabolikus aktivitás intra- (sejten belül-
ha mono-, vagy oligomerjeikre, illetve kom- re termelt), illetve extracelluláris enzimekhez
ponenseikre „esnek szét” valamilyen módon. kapcsoltan is megnyilvánulhat. Krah és mt-
Emiatt a batériumok ún. extracelluláris enzi- sai (2016) eleveniszapból előállított lizátum-
meket (proteázok, nukleázok, lipázok stb.) ter- mal (szétesett sejtek maradványa, élő sejtek
melnek a sejten kívülre, amelyek „feldarabol- nélkül) vizsgálták különböző mikroszennye-
ják” számukra a biopolimereket (Márialigeti et zők biodegradációját. Acetaminofen, N-ace-
al. 2013). Ezek az enzimek gyakran felülethez til-szulfametoxazol (acetil-SMX), atenolol,
kötötten jelennek meg a baktérium környe- bezafibrát, eritromicin és 10,11-dihidro-10-hid-
zetében. Ez lehet magának a baktériumnak roxi-karbamazepin (10-OH-CBZ) esetében
a sejtfala is, de a baktériumok spontán ag- reprodukálható bomlást tapasztaltak. A sejt-
gregációjával kialakuló pelyhek is szolgálhat- mentes kivonatoknak kimutatható savas fosz-
nak felszínként. Az eleveniszappelyheket nem fatáz, β-galaktozidáz és β-glükuronidáz akti-
csak maguk a baktériumok alkotják, hanem vitása volt. Ezek alapján az eleveniszapiszap

28