Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 54

A BIODEGRADÁCIÓ MODELLEZÉSE

            A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN




            BEZSENYI ANIKÓ
            FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT. / ÓBUDAI EGYETEM, ANYAGTUDOMÁNYOK
            ÉS TECHNOLÓGIÁK DOKTORI ISKOLA


            NAGY-MEZEI CSENGE
            FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT./ MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM,
            KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, AGRÁRKÖRNYEZETTANI TANSZÉK


            MAKÓ MAGDOLNA
            FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT.








            Absztrakt
            A természetes vizek az öntisztulási képességüknek megfelelően tolerálnak bizonyos mértékű szeny-
            nyezést. A szennyvíztisztítás feladata az, hogy a szennyvíz szennyezőanyagait olyan mértékben
            távolítsa el, hogy a visszamaradó szennyeződést a természetes befogadó képes legyen eliminálni.
            Ez a szennyvízkezelési tevékenység korábban – körülbelül a 80’-as évekig – elsősorban a szeny-
            nyvíz szervesanyag- és lebegőanyag tartalmára irányult, de a környezetvédelmi igények bővülé-
            sével a növényi tápanyagokra (nitrogén- és foszforformák) is kiterjedt. A szennyvíztisztító telepek
            iszapkezelési technológiájának részeként működő rothasztás (anaerob iszapstabilizálás) megfelelő
            szabad kapacitás esetén alkalmas a főként mezőgazdaságban és élelmiszeriparban képződő nagy
            szervesanyag-tartalmú, folyékony és darabos hulladékanyagok energetikai célú hasznosítására
            (biogáz termelés és hasznosítás). Tehát a szennyvíztisztítás hagyományos szerepe mára kibővült.
            Az anaerob rothasztókkal rendelkező szennyvíztisztító telepek a hulladékkezelés és -gazdálkodás
            jelentős regionális központjai lehetnek. A szerves hulladék ártalmatlanításnak ez a módja nemcsak
            környezetkímélő, hanem zöldenergia forrása is. A szennyvíztisztítás és az iszapkezelés stabil üze-
            meltetése azonban elsődleges cél, amelyet a gazdasági célok nem írhatnak felül, a fogadott szerves
            hulladékok minősége nem veszélyeztetheti a normál üzemi működést. A Fővárosi Csatornázási Mű-
            vek Zrt. szakembereinek a szerveshulladékok hasznosításával kapcsolatos közel 20 éves tapasztalata
            alapján mára részletes és alapos vizsgálati protokoll alakult ki, amely a biztonságos hulladékfogadás
            alapjait teremtette meg. A főként biológiai bonthatósági vizsgálatokra építkező vizsgálati protokollt
            írjuk le részletesen ezen cikksorozatunkban, amelynek első része a vizsgálatok rendszerét tekinti át
            és a megértéshez szükséges háttérinformációkat foglalja össze.



           54
   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59