Page 20 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/4

A tiszai vízkészletek optimális elosztásához egy kiterjesztettünk, egy osztrák professzor egy tudo-
lehetséges szélső megoldásból kiinduló, de- mányos konferencián megtámadta. Elmondta,
terminisztikus dekompozíciós vegyes lineáris hogy a kidolgozott modell nagyon „elegáns”,
és dinamikus programozási módszert, és an- szellemes, a vízgyűjtő szintű vízminőség-szabá-
nak számítógépi alkalmazásához programot lyozáshoz az egyik legjobb modell, csak használni
dolgoztunk ki. Nagyon sokat tanultunk abból, nem lehet. Az alkalmazásához nincs elég adat,
hogy ugyanennek a kutatásnak a keretében, és a modellel kapható eredményeket nem lehet
párhuzamosan egy sztochasztikus dinamikus alkalmazni, mert nincsenek eszközök, amelyekkel
programozási modell is készült Prekopa pro- arra lehetne rávenni a vízgyűjtő településeit, hogy
fesszor, az operációkutatás egyik legnevesebb olyan tisztítótelepeket építsenek, amilyeneket
tudósának irányításával. a modell javasol.

Hosszú évekig foglalkoztunk vízfolyásrendszerek Az osztrák professzornak tulajdonképpen igaza
vízminőség-szabályozását segítő döntési mo- volt, bár Magyarországon akkoriban jobb volt
dellek kidolgozásával és alkalmazásukkal. Ezek a helyzet az adatokat tekintve, mint Ausztriá-
a modellezési munkák megelőzték korukat, mert ban. Az a hír járta annak idején, hogy mérési
nem voltak meg az alkalmazásukhoz szükséges adatok hiányában az osztrák szakértők a ma-
feltételek. A gondolkodásmódunkat azonban gyarországi vízminőségi észleléseket hasz-
fejlesztették, mert alkalmasak voltak arra, hogy nálják az osztrák Duna-szakasz vízminőségi
a vízgazdálkodási rendszerek viselkedését „mi vizsgálataihoz.
történne akkor, ha” módon vizsgáljuk. Megfelelő
adatok és a modellezéssel kapott eredmények A vízgazdálkodási rendszerek modellezésének
alkalmazását biztosító eszközök hiányában azon- – az alkalmazás korlátjai ellenére - fontos szere-
ban a modellek nem terjedtek el a gyakorlatban. pe volt az, hogy a segítségükkel tanulmányozni
Ennek ellenére nem voltak zsákutcák és felesle- lehetett a vízminőség szabályozó rendszerek
gesek a végzett kutatások, mert később kialakul- természetét, és segíteni lehetett a tervezési, illetve
tak a modellek igazi alkalmazásának a feltételei üzemeltetési hibák elkerülését.
(megfelelő kapacitású számítógépek, adatbá-
zisok, térinformatikai rendszerek, fogadóképes A modellezési munkák során sokszor belees-
szakembergárda stb.). Az elmúlt évtizedekben tünk az adat-modell-piramis csapdájába. Sok
már többször érdemes lett volna elővenni ezeket modellünk volt, de kevés volt az adatunk az al-
a korábban kidolgozott modelleket. Feltehető- kalmazásukhoz. Ugyanakkor sokszor küzdöttünk
en eljön az ideje ennek is, és az új hardver- és a dimenziórobbanás problémájával is (például
alapszoftver-feltételekhez igazítva, remélhetőleg a több állapotváltozós dinamikus programo-
alkalmazni fogják majd őket a mindennapi víz- zás alkalmazása esetén), mert a modell mérete
készlet-gazdálkodási gyakorlatban. a program futása közben meghaladta a számí-
tógép memóriájának korlátjait.
A Zagyva vízminőség-szabályozásához kidol-
gozott modellt – amelyet később a Nemzetközi Próbálkoztunk szakértőrendszerek fejlesztésével
Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (IIASA) is, ami a rendszer-modellezés és -vizsgálat egyik
a lengyel Kindler professzorral más esetekre is legnehezebb esete. Kidolgoztunk egy kísérleti

20