Page 7 - MaSzeSz hírcsatorna 2016/4.

be, melyek többek között a vagyonértékelé- valamennyi szereplője tekintetében nagymér-
sen, műszaki állapot elemzésen, üzemeltetési tékben megkönnyítené a működési engedé-
tapasztalatokon és kockázatelemzésen alapul- lyezés, a díjkalkuláció és a gördülő fejlesztési
nak, így ezekben a tervekben a valós, műsza- tervezés eljárásainak lefolytatását. A Vksztv.
ki szempontból felmerült fejlesztési igények 2016. júliusban hatályba lépő módosítása a
jelennek meg. A terv benyújtók másik része fenti problémát kezeli, hiszen előírásokat tesz
nem a rendszer tényleges fejlesztési igényé- az egy víziközmű-rendszer – egy üzemeltetési
ből indult ki, hanem a rendelkezésre álló forrás szerződés rendszerének bevezetésére és mó-
mértékéből, és csak ennek erejéig tervezett az dosítja a GFT tervbenyújtási kötelezettségét is.
adott víziközmű-rendszeren feladatokat. A tervkészítők nagy része alkalmazott ún. ál-
talánosan megfogalmazott „gyűjtősorokat” –
A Hivatal részéről is támogatott irányvonal a például bekötővezeték rekonstrukció, tűzcsap
ténylegesen felmerülő valamennyi fejlesztési csere, gépészeti berendezések felújítása stb.
igény megjelenítése a tervekben, prioritási lis- Előfordult, hogy a főbb műszaki paraméterek,
ta összeállítása, amely listában egyértelműen illetve a munkavégzés pontos helye sem ke-
szükséges annak a jelzése (akár egy „vonal”-lal), rült megadásra. Esetenként a tényállás tisztázó
hogy mely feladatokra áll rendelkezésre forrás felhívásra is azt a választ kapta a Hivatal, hogy
a terv benyújtásának időpontjában. nem tudják előre definiálni, hol kerül sor ezekre
a munkákra, azt mindig az aktuálisan jelentke-
Az ellátásért felelősök esetében gyakran volt ző üzemeltetési problémák, hibák határozzák
tapasztalható, hogy nincsenek tisztában a meg. A közép és hosszú távra tervezett fel-
folyamattal, a jogszabályi előírásokkal (közös adatok esetében ez az indokolás elfogadható,
víziközmű-rendszer esetén közös tervezés, azonban a soron következő évben aktuális, te-
képviselő kijelölése, víziközmű-rendszer szintű hát a rövid távra tervezett feladatok esetében
terv benyújtása stb.). A Hivatal által kialakított legalább a feladatok egy részének konkretizá-
és bírósági ítélettel is megerősített gyakorlat lódnia kell az addigi üzemeltetési tapasztalatok,
szerint nem fogadható el az a megoldás, ha a hibastatisztikák, egyéb fejlesztésekhez kapcso-
rendszeren belül a települések tervei külön-kü- lódó prioritások következtében.
lön készülnek, és nem tartalmazzák a feladatok
víziközmű-rendszer szintű priorizálását. Néhány esetben azt is tapasztalta a Hivatal,
hogy a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért
Néhány víziközmű-rendszer esetében még felelős között nem alakult ki egyetértés a ter-
mindig tapasztalható, hogy a rendszerben vezett feladatokat illetően, így a szolgáltató be-
érintett ellátásért felelősök több különböző tí- nyújtotta az adott tervet, melyhez mellékelte
pusú üzemeltetési szerződést kötöttek ugyan- az ellátásért felelős eltérő véleményét, további
arra a rendszerre a víziközmű-szolgáltatóval. javaslatait. Ezekben az esetekben nem mindig
Ezekben az esetekben a 2015. évben indult volt egyértelmű, hogy az ellátásért felelős ja-
eljárásokban problémát okozott annak eldön- vaslataiból mi került a tervekben átvezetésre
tése, hogy ki a terv készítésére, benyújtására és elbírálás tekintetében ez további tényállás
kötelezett. Az elérendő cél egyértelműen az tisztázásokat igényelt, mely jelentősen lassítot-
egy víziközmű-rendszer – egy üzemeltetési ta a tervek jóváhagyását. Az ellátásbiztonság
szerződés; mivel ez a rendszer az egyes ügyek elvéből következő alapvető cél, hogy a Hivatal-

7