Page 37 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.
P. 37

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            természetű, meglehetősen sokba kerül egy  kihasználatlanul marad napjainkban. A számí-
            biogáz-üzem megépítése. Ennyi forrást  tott teljes biogáz-kapacitás 1600–1700 MW
            a magyar gazdaság az adófizetők pénzéből  teljesítményt képvisel.
            nem tud egykönnyen és gyorsan kitermelni.  A hazai hulladékgazdálkodási rendszer sem
            A biogáz ígéretes terület lenne a befektetők  elég ösztönző, itthon inkább hulladéklerakó-
            számára, de őket ma még elriasztják a ha- kat létesítünk. Nem elég ambiciózusok a dön-
            zai finanszírozási feltételek, és még inkább  téshozók, szükség lenne továbbá a potenciá-
            a barátságtalan jogi környezet. Európában  lis szereplők bevonására.
            közvetlen összefüggés figyelhető meg a bio- A biogáz előállítására alkalmas biomasz-
            gáz-üzemek száma és a kormányok gazda- sza-alapanyag a következő csoportokba so-
            ságpolitikája között. A biogáz-ipar elsősorban  rolható:
            azokban az országokban fejlett, ahol a kor- •  növénytermesztési fő- és melléktermékek
            mányzat hatékonyan támogatja a megújuló              (energianövények);
            energiahordozók fokozott felhasználását és  •  állattenyésztési melléktermékek (hígtrá-
            a környezetvédelmet. A magyarországi hely-           gya, vágóhídi hulladék);
            zetre az jellemző, hogy a kormányzati támo- •  kommunális hulladékok (ide értendők
            gatás jelen van, azonban annak formája és            a települési szilárd hulladékok, a szenny-
            mértéke nem elegendő a lényegi előrelépés            víziszap és a szerves ipari hulladékok);
            eléréséhez. Meg kell jegyezni, hogy a me- •  az élelmiszeripar hulladékai.
            zőgazdasági kombinátok sem nagyon „lelke-
            sednek” a biogáz-üzemek létesítéséért, mert  3.2. Anaerob kezelésre javasolt egyszerűbb
            az üzemeltetés sok nyűggel és bajjal jár, és  technológiai megoldások
            a mezőgazdasági üzem nem akar szenny-
            víz-technológiával bajlódni.                      3.2.1. A „csúszó-massza” rendszerű
            A hazai energetikai célú biomassza-felhasz- trágyarothasztó működése
            nálás 3,2 millió tonna volt. Az adatgyűjtés-
            ben részt vevő biogáz-üzemek jelentős része  Az egyszerűbb kivitelű, de a tapasztalatok
            alapvetően mezőgazdasági vállalkozás. A bio- alapján hatékony megoldást jelent az ún.
            gáz-termelés alapanyagának legnagyobb ré- „csúszó-massza” rendszerű hígtrágya-rot-
            szét (közel 60%-át) mezőgazdasági termék  hasztó (Juhász, 2023). A 3. ábrán szemlél-
            tette ki, ez elsősorban állati trágyát jelentett.  tetett trágya-rothasztónál a rothasztásra ke-
            A biogáz-üzemek alapanyagaként a jövőben  rülő trágya (1 és 2) (hígtrágya sűrű frakciója,
            a lakossági zöldhulladék, a kommunális hul- almos-trágya) a vibrorostára kerül (3), mely
            ladék és az élelmiszeripari melléktermékek  a technológiát zavaró idegen anyagokat
            felhasználásával érdemes számolni.                (madzag, drót darabok, kődarabok) levá-
            A mezőgazdaságban mintegy 40 biogázüzem  lasztja, majd ezt követően homogén zagyot
            működik ma 30 MW teljesítménnyel (Magyar- a keverő berendezés (4) biztosítja. A keverő
            ország teljes felhasználása 6000–6500 MW).  berendezés után a rothasztásra előkészített
            Az élelmiszeripari feldolgozásból származó  anyag a hőcserélőbe (5) jut, ahol az anyagot
            biomassza-kapacitás 25 MW, de ennek zöme  40 ºC-ra melegítik, majd a trágyát a rothasztó





                                                                                                           37
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42