Page 32 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.

okozó gázkibocsátását nem lehet befolyá- négyszer annyi, mint amit energetikailag
solni, így a kibocsátott trágya kezelését és felhasználtak volna;
elhelyezését biztosító technológiák javításá- • Olyan állami támogatási rendszer beveze-
val lehetséges a kibocsátott gázok mértékét tése szükséges, amely a biogáz-üzemek
csökkenteni. A 2. ábrán bemutatjuk a fonto- építését elősegíti;
sabb üvegházhatású gáz-kibocsátási forrá- • Ennek részeként meg kell teremteni a föld-
sokat, elnyeléseket és folyamatokat a me- gázhálózatba való biometán betáplálás
zőgazdasági ökoszisztémában. A trágyázást infrastrukturális és pénzügyi feltételeit;
követően a N-források egy tekintélyes része • Támogatásban kell részesíteni azokat
megkötődik, más részének hatására a talaj a biogáz üzemeket, amelyek kommuná-
légzésén keresztül N-formák a légtérbe ke- lis és mezőgazdasági szerves hulladékot,
rülnek. A meghatározó fő folyamat mellett melléktermék biomasszát dolgoznak fel;
mezőgazdaságban egyéb folyamatok is lezaj- • Erősen ajánlatos a szerves hulladékok/
lanak, pl. a rizs termesztésénél metán képző- melléktermékek égetéssel való haszno-
dik (Neue, 1993). Az ázsiai rizsföldek metán sítását;
kibocsátását 40 és 60 Tg/év-ra (1 Tg = 1 millió • El kell ismerni a biogázt, mint import
tonna metán) becsülik. Az égetési folyamat- földgázt kiváltó, környezetvédelmi, hulla-
nál is CO2, CH4, N2O, és NOx képződik amik dékhasznosítási eszközt és a körforgásos
szennyezik a légkört. Természetesen a Nap gazdaságba illeszkedő technológiaként;
hatására a gázok egy része eloxidálódik, míg • A körforgásos gazdasági elvek alapján
a CO2 nagy részét fotószintézis révén a nö- ösztönözni kell az olyan integrált mező-
vények felveszik. gazdasági üzemek létrejöttét, amelyek
növénytermesztésen és állattenyésztésen
3. AZ ANAEROB BIOGÁZ-TERMELÉS alapulnak energia-önellátóak.
ÉS KOMPOSZT KÉSZÍTÉS HELYE A HAZAI Az energiaválság kapcsán előtérbe került
HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSBAN ellátásbiztonság növelése kívánatos, amit
a földgázfogyasztásunk piaci hányadának
3.1. Az anaerob biogáz-termelés helye más energiahordozókkal történő kiváltásá-
a hazai hulladék-gazdálkodásban val lehetséges. A szerzők számításai szerint
optimális esetben a nagyjából a 3 milliárd
Toldi, és Bera (2022) részletesen elemzik a bio- m piaci földgáz szükségletünk 80-83%-át
3
gáz-termelés növelés lehetőségeit. Az általuk is helyettesíthetnénk biometánnal lénye-
javasolt intézkedések az alábbiak: gesen csökkentve az import szükségle-
• A körforgásos gazdaság feltételrendsze- tünket. A biogáz-biometán konverzió miatti
rének megfelelően lehetővé kell tenni, veszteséget bekalkulálva kb. 118 PJ-nyi bio-
hogy a hulladék alapú biogáz termelés gázzal kb. 2,5 milliárd m földgázt, azaz éves
3
jövedelmező és kiszámítható iparággá fogyasztásunk 25%-át lehetne kiváltani. De ha
váljon. Ebből valamivel több, mint 1 millió a legalacsonyabb potenciálbecsléssel szá-
tonnát adtak át energetikai hasznosításra molunk, akkor is 1,62 milliárd m3 importföld-
és 4 millió tonna került lerakásra, vagyis gáz mennyiséggel kevesebbre lenne szükség.

32