Page 29 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

mezőgazdasági hulladékokat és állati trágyát mindenütt jelen van és kimutatható, de
használtak a biogáz előállításához. Az 1900- a fosszilis energiahordozókban már nem ör-
as évek közepén Dániában és India egyes ződik meg. A vizsgálatok szerint a metán kö-
részein már jelentős méretű biogáz-üzemek zel 90 %-a biológiai eredetű, főként szerves
működtek, amelyek az állati trágyát használ- anyag biológiai lebomlásából, iszap anaerob
ták energiatermelésre. Az 1970-es évektől bomlásából és a kérődző állatok bendőjé-
kezdve a biogáz előállítása és felhasználása ből szabadul fel. A lebontást ún. metanogén
egyre népszerűbbé vált a megújuló energia- baktériumok végzik. Ezek a szervezetek szim-
források körében. biózisban élnek a cellulózt és más szerves
A növekvő népesség és az ipar, növek- anyagot fermentáló baktériumokkal, ame-
vő energiaigénye meglévő és új, innovatív lyek a szerves anyagot szén-dioxiddá, alko-
technológiák bevezetését igénylik az ener- holokká, zsírsavakká és hidrogénné alakítják
giakinyerés fokozása érdekében. Miközben át. A metanogén baktériumok a szén-dioxid-
azonban a nyugat európai országokban, sőt ból és a hidrogénből metángázt állítanak
még a közép-európai régióban is jelentősen elő. A metán az üledékből a vízbe kerül,
megnőtt az állati eredetű szerves-anyagok- ahol aerob környezetben más baktériumok
ra alapozott biogáz termelő üzemek száma, oxidálják, így 10 m-nél nagyobb mélységű
Magyarországon jelentős lemaradás látszik tavakból és tengervízből a metánkibocsátás
az ilyen célú fejlesztésekben. elhanyagolható. A fő metánforrások a termé-
Célunk egy olyan tanulmány készítése volt, szetes mocsarak és a rizsföldek. Ez ez utób-
mely az EU általános irányelveinek és elvárá- biról történő kibocsátás különösen hatékony,
sainak ismertetésén túl, szakirodalmi adatokat mert a metán a rizsnövény szárán keresztül
bemutatva, a jó gyakorlat példáján keresztül is képes a levegőbe kerülni, ezáltal elkerülni
bemutatja az állati eredetű szerves-anyagok az oxidációt. Az óceánok felszíne aerob jel-
energiakinyerésének lehetőségeit és összegzi lege ellenére metánra nézve kissé túltelített,
a hazai biogáz-hasznosításban rejlő potenci- és innen az óceánok hatalmas kiterjedése mi-
ált. att nem elhanyagolható mennyiségben jut ki
metángáz a légkörbe.
2. A METÁN MEGJELENÉSE A nem biológiai eredetű természetes for-
A KÖRNYEZETBEN rások között az állandóan fagyott talajban
(permafroszt) illetve a tenger alatt előforduló
2.1.A légköri metán forrásai metán-hidrát (ún. klatrátok) légkörbe jutása
szerepel. Napjaikban ezen forrás intenzitása
Gelencsér és mtársai (2023) szerint a metán kicsi, mintegy évi 10 millió tonna. Ám tekin-
eredetének megállapítása 14C izotóp vizs- tettel arra, hogy az ilyen könnyen destabili-
gálatokkal lehetséges. A 14C-izotóp a felső zálható formában előforduló metán mennyi-
légkörben a nitrogén és a kozmikus sugárzás sége hatalmas (kb. 100 ezer milliárd tonna),
kölcsönhatásából kis mennyiségben folyama- fennáll a veszélye annak, hogy éghajlatválto-
tosan keletkezik, és béta-sugárzással bomlik, zás következtében bekövetkező hőmérsék-
felezési ideje 5730 év. Így a bioszférában letváltozás e forrásból rövid idő alatt jelentős

29