Page 30 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.

mennyiségű metánt szabadíthat fel. Az így körüli. A juhállomány a fejlett országokban
felszabaduló metán üvegházhatása révén 35 %-kal csökkent, de a fejlődő országokban
további hőmérsékletnövekedést idézhet elő, húsz év alatt 18 %-kal nőtt. A kecskeállomány
ami felszabadulás mértékének további növe- 96 %-a a fejlődő országokban él, számuk
kedéséhez vezethet. Ilyen önmagát erősítő 62 %-kal növekedett, elsősorban Kínában,
folyamatra, ún. pozitív visszacsatolásra a ter- Bangladesben, Pakisztánban és Indiában.
mészetben számos példa akad, amelyek rö- Az 5 kg körüli éves fajlagos kibocsátás mel-
vid idő alatt hatalmas változásokat képesek lett a kérődzők globális metánkibocsátásából
előidézni. Geokémiai kutatások eredményei 4,7 %-kal részesednek. A lóállomány az elmúlt
alapján hasonló már történhetett a Földön 20 évben mind a fejlődő, mind pedig a fejlett
mintegy 55 millió évvel ezelőtt, amikor ha- országokban csökkent. A lovak emésztőrend-
talmas mennyiségű metán-hidrát hirtelen szere eltér a szarvasmarhákétól, ezért fajlagos
felszabadulása katasztrofális mértékű éghaj- metánkibocsátásuk lényegesen kisebb, 18 kg
latváltozást okozott. Az is tény ugyanakkor, év-1.
hogy az elmúlt 800 ezer évben a rekonstruált Metánt nemcsak kérődzők, hanem más ál-
hőmérsékleti és koncentrációadatok alapján latok, például a sertések is bocsátanak ki,
ilyen hirtelen változás nem történt. igaz, a kérődzőkhöz képest jelentősen ki-
Az antropogén kibocsátás meghatározó for- sebb mennyiségben. A sertések éves metán-
mája a kérődzők emésztési folyamata. Közü- kibocsátása a tartás körülményeitől függően
lük a legtöbb metánt a szarvasmarhák bocsát- 1–1,5 kg. A kérődzők éves globális metánki-
ják ki. A kibocsátott metán mennyisége függ bocsátásának listáját India vezeti, megelőzve
a tartás körülményeitől is: fejlett országokban Brazíliát és Kínát. Az elmúlt 20 évben a kibo-
ridegtartás esetén az éves kibocsátás 54 kg, csátás globálisan 10 %-kal növekedett, ezen
míg intenzív gazdálkodásban 84 kg jószágon- belül a fejlődő országokban 33 %-kal, míg
ként. Ezzel szemben Indiában és más fejlődő a fejlett országokban csökkent.
országokban a nem megfelelő táplálás miatt Az antropogén források között a rizstermesz-
csak 35 kg az éves fajlagos metánkibocsátás. tés és a kérődzők mellett fontos a fosszilis
2004-ben a szarvasmarha állomány három- energiahordozók kitermelése és felhasználá-
negyedét a fejlődő országokban tartották, sa során a légkörbe jutó metán mennyisége
éves összes kibocsátásuk 61,3 millió tonna (a földgázkitermelés és –szállítás során fellépő
volt, a kérődzők összes metánkibocsátásá- veszteség, az olajkitermelésnél keletkező, el
nak ¾-e. A szarvasmarhák mellett a másik nem fáklyázott metán, valamint a szénbányák
fő metánforrás a 172 millió egyedet számláló szellőztetése során a levegőbe kerülő metán)
vízi-bivaly állomány, elsősorban India, Pakisz-
tán és Kína területén. A vízi-bivaly állomány 2.2. A globális metán emisszió forrásai
fajlagos kibocsátása 50–60 kg közötti, hozzá-
járulásuk a kérődzők globális kibocsátásához Az állatok az anyagcseréje és a trágya tárolása
jelenleg 10 % körüli. során tekintélyes mennyiségű üvegházhatású
A juhok fajlagos kibocsátása 5–8 kg/jószág, gáz kerül a környezetbe (lásd 1. ábra). Nyil-
hozzájárulásuk a globális kibocsátáshoz 5 % vánvaló, hogy az állatállomány üvegházhatást

30