Page 41 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

– s ez is napjaink jellemzője –, hogy kom- anyagokból készült komposztok tűnnek leg-
posztálás reneszánszát elsősorban nem a ta- alkalmasabbnak. A komposzt természetesen
lajerő-gazdálkodás igénye hívta életre, ha- nem csak a leromlott talajok esetében alkal-
nem a hulladékok nagymértékű növekedése”. mas a talajerő pótlására, hanem általános
Sőt olyan képtelen ötlet is felmerült a hazai tápanyag és humusz kiegészítőnek is tekint-
hulladék-gazdálkodásban, hogy a komposz- hető.
tot el kell égetni. Ez azt jelenti, hogy a bio- Az agrárszakemberek szerint az intenzív,
lógiailag bontható nedves szerves-anyagot modern mezőgazdaság a vesztébe rohan
(szennyvíziszap; élelmiszeripari hulladék) a túlzott vegyszer- és műtrágyahasználattal.
adalékanyag segítségével félszáraz (60 - 65% Az intenzív gazdálkodásban használt növény-
szárazanyag) komposzttá alakítjuk, majd védő szerek, gyomirtó szerek és más vegyi
elégetjük energianyerés céljából. Számos anyagok károsítják a talaj biodiverzitását.
mezőgazdasági üzem a bálázott szalmáját A Kárpát-medencében, s benne Magyaror-
fűtőművekben értékesíti, holott a komposzt szágon a legfontosabb talaj-degradációs fo-
egyik anyaga a lazító anyag már rendelkezés- lyamatok a víz és szél okozta erózió, a talajok
re állna. Kétségtelen, hogy a lazítóanyaghoz savanyodása, só felhalmozódás, szikesedés,
szerves anyag (trágya; törköly stb.) is szüksé- talajszerkezet leromlása, tömörödés, a talaj
ges a komposzt-készítéshez. Nagyon kevés vízgazdálkodásának szélsőségessé válása,
mezőgazdasági üzem foglalkozik komposz- kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, és
tálással. A trágyakezelésnek egyik jól bevált a szerves-anyagkészlet csökkenése.
formája a komposzt-készítés. E módszer al- A talaj-degradációs folyamatokkal érintett ta-
kalmazása a hazai mezőgazdaságból teljesen lajok „rehabilitációjára” és a talajerő pótlásá-
hiányzik. Zömmel műtrágyázást alkalmaznak, ra hulladék anyagokból készült komposztok
ami „rabló gazdálkodást” jelent. tűnnek a legalkalmasabbnak. A komposz-
Az állattartás esetében ugyanakkor igen tálásra elsősorban élelmiszer-ipari, telepü-
nagy fajlagos trágyamennyiségek keletkez- lési hulladékok, trágya, energianövények,
nek, részben „száraz” (almos), részben „ned- zöld-hulladékok és ligno-cellulóz tartalmú
ves” (hígtrágya) formában. Az állattenyésztés mezőgazdasági hulladékok jöhetnek számí-

trágyahulladékánál az almos trágyák és a tásba. A kész komposzt humin-anyagokat
hígtrágyák esetében pedig a besűrített (~5 %) tartalmaz, amelyek a szerves anyagok
(15–20 %-os szárazanyag) frakció adalék nagyon stabil formái, és az egészséges talaj
anyagokkal együtt komposztálható. A trágyák fontos összetevői. A kutatások egyértelműen
komposztálása és mezőgazdasági hasznosí- kimutatták, hogy a huminsavak javítják a gyö-
tása természetesen egy reális lehetőség. kértömeg fejlődését és a növekedést, javít-
Jelenleg a nagyüzemi takarmánynövények ják a tápanyagok felvételét, és hozzájárulnak
termesztésénél a talajerő kimerülése fenye- a magasabb terméshozam és a jobb termés
get. Ennek megakadályozása miatt a kom- minőség eléréséhez.
poszt nagyobb mértékű felhasználásával kell A fontosabb komposztálható hulladékok be-
számolni. A talaj-degradációs folyamatokkal csült értéke a következő: az élelmiszer-ipari
érintett talajok „rehabilitációjára” a hulladék hulladékok 1,6; állati trágyák 9,2; a települési

41