Page 63 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

Az rbKOI forrása lehet : képződnek (szén-dioxid, hidrogén, ammónia és
[13]
kén-hidrogén mellett). [8][16] Ez az első savtermelési
• a nyers szennyvíz rb KOI tartalma fázis (acidogenezis = savképződés). Fermentatív
• szemcsés (és kolloid) komponensek (sbKOI) savtermelésnek is nevezik, mert ugyanazok a fer-
biológiai hidrolízise során képződő rbKOI mentáló mikroorganizmusok termelik a savakat,
(anaerob terek) amelyek a hidrolízishez a környezetbe bocsátják
• endogén sejt pusztulás (az iszap önemész- az extracelluláris enzimeket. Az illósavak közül
tése) során képződő rbKOI legnagyobb mennyiségben ecetsav, propionsav és
• külső forrásból származó rbKOI (metanol, vajsav keletkezik. A második savtermelési fázisban
acetát, etanol, cukor, glicerol, kukorica szirup, (acetogenezis = ecetsavképződés) a baktériumok
melasz, különböző sörfőzési, desztillációs és átalakítják ecetsavvá, hidrogénné és szén-dioxid-
élelmiszeripari hulladékok) [14][15] dá az első savtermelési fázisban képződött illó-
savakat. Az anaerob lebontási folyamat utolsó
A nagy mennyiségű rbKOI-nak sem lehet fel- lépcsője a metántermelés (metanogenezis),
hőtlenül örülni, hiszen az egyrészt a nitrifikációt amely a szerves savak lebontásával valósul meg.
gátolhatja, másrészt kis oxigénkoncentrációnál Itt alakul át a fermentatív savtermelési szakaszban
a baktériumok gyorsan elhasználják az oxigént keletkező szén-dioxid és hidrogén is, amelyek
a gyors szervesanyagforrás elégetésére. Ezzel végül metánná transzformálódnak. Az anaerob
nem kívánt anoxikus zóna alakulhat ki a levegőz- lebontási folyamat lépései valójában sem időben,
tető medencékben, amely szepticitást (kén-hid- sem térben nem különülnek el egymástól, és
rogén fejlődés) eredményezhet. sorendjük meghatározott.

A rothasztókban alapvetően ugyanazok a folya- A VIZSGÁLATI PROTOKOLL FELÉPÍTÉSE ÉS
matok zajlanak, mint a szennyvíztisztítás anaerob AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
tereiben. A hidrolízis során az anaerob mikroor-
ganizmusok extracelluláris enzimeket termelnek Először azt kell eldöntenünk, hogy a hulladékot
a komplex szerkezetű szervesanyagok lebontásá- a szennyvíztisztítási technológiában hasznosítjuk
hoz, majd az egyszerű, kis méretű bomlásterméke- szénforrásként, vagy a rothasztóba tápláljuk és
ket (pl. glükóz, amoniosavak) a mikoorganizmusok bevonjuk a biogáztermelésbe. Az előbbi csak
felveszik és sejten belül hasznosítják az intracellu- folyékony hulladék esetében merülhet fel. Ebben
láris enzimek közreműködésével. A nagy méretű az esetben teljes körű vizsgálatot végzünk, amely-
molekulák ebben az esetben is szemcsések, míg ben aerob és anaerob vizsgálatok is helyet kap-
a kis méretű molekulák vízoldhatók és könnyeb- nak. Az eredmények alapján döntjük el, hogy hol
ben hozzáférhetők. Tulajdonképpen egy anaerob hasznosulhat leggazdaságosabban és a legkisebb
táplálkozási lánc alakul ki, amelyben az egyik bak- kockázattal a hulladék. Szilárd (darabos) hulladékok
tériumcsoport által létrehozott végterméket egy esetében kizárólag anaerob bonthatósági tesztet
másik baktériumcsoport képes hasznosítani, így és a kiegészítő kémiai vizsgálatokat végezzük el.
egyre egyszerűbb összetételű szerves anyagok
jönnek létre. Mivel anaerob közegről van szó, Az anaerob vizsgálatok körébe tartozik az eleveni-
a baktériumok zöme fermentál és az anyagcse- szappal végzett légzésteszt (OUR = Oxigénfelvételi
refolyamataik során szerves savak, alkoholok ráta meghatározás) és a hígítási sorozattal elkészített

63