Page 48 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 48

biológiai bonthatósága alapvetően a szennyező  •  Az utókezelésként alkalmazott UV oxidá-
            anyagok oldhatóságával és a vegyület kémiai          ció (22 %-os eltávolítás) és más oxidációs
            szerkezetével függ össze. A biológiai bontha-        folyamatok (ózonos utó oxidáció) hatásá-
            tóságban a kémiai szerkezetnek meghatározó           ra kémiai átalakulás megy végbe. Ózonos
            szerepe lehet: azok a vegyületek, amelyek ösz-       oxidációval a biológiai kezelést követően
            szetett szerkezetűek (pl. alkil oldal-láncok jelen-  a tisztított szennyvíz mikroszennyező anyag
            léte) és mérgező csoportokat (pl. halogének és       tartalmának 70-90%-át lehet eltávolítani.
            nitrocsoport) tartalmaznak nagyobb ellenállást  •  A szennyvíziszap (nyers-és fölös-eleveniszap)
            mutatnak a biológiai lebontással szemben.            adszorptív úton megkötött mikroszennyező
            A kedvezőtlen redoxi feltételek (anoxikus kö-        anyag tartalmának eltávolítására a hagyo-
            rülmények) egyes szennyező anyagok gyenge            mányos anaerob iszapkezelés kínálkozik. Ez
            biológiai lebontását eredményezhetikA biológiai      a kezelési módszer nem tekinthető haté-
            tisztításnál a mikroszennyező anyagok főbb           konynak. Az eltávolítási hatásfok igen változó,
            eltávolítási mechanizmusai:                          50–80% között változik.


            •  A mikroszennyező anyagok eltávolításában  A mikroszennyező anyagok biológiai eltávolítását
                a biológiai lebontás a meghatározó, amely  befolyásoló tényezők összefoglalása:
                szerkezeti átalakulást eredményez, és a rész-
                leges átalakulástól, a teljes mineralizációig  •  A szennyező anyagok biológiai lebontá-
                terjedhet. Az oxidációs reakciók a szubsztrátot   sa elvileg anyagcserével érhető el, amikor
                egyszerűbb termékekké alakítják át, például      a szennyező anyagot a baktériumok elsőd-
                más szerves molekulákká, vagy ásványi anya-      leges szén- vagy tápanyagforrásként és/
                gokká és CO –á. Az eleveniszapos tisztításnál    vagy energiaforrásként használják. A má-
                            2
                a mikroszennyező- és a pézsma illatanyagok       sik út a kometabolizmus, amikor a mikro-
                biológiai úton 45 %-a távolíthatók el.           szennyező anyagot a biológiai anyagcserét
            •  A mikroszennyezők másik fontos eltávolítási       végző szervezetek (baktériumok) általuk
                mechanizmusa az adszorpció. Az adszorp-          termelt extracelluláris enzimek hatására át-
                cióval hozzávetőlegesen a mikroszennyezők        alakítják, de a sejtek az átalakult termékeket
                33%-át lehet eltávolítani. A szerves mikro-      nem hasznosítják. A gyógyszer anyagok
                szennyező anyagok nyers és eleveniszaphoz        biológiai lebontásában a kometabolizmus,
                történő szorpciós hajlama nagy. A mikro-         mellett a baktériumok plazmid felvételének
                szennyező anyagok a hidrofób jellegük miatt      és a bontást végző populáció adaptációs
                vizes fázisból a biomassza lipofil sejtmemb-     folyamatának is nagy szerepe van.
                ránját alkotó lipidfrakcióhoz kapcsolódnak.  •  A kellően magas iszapkor (SRT) elenged-
                A másik folyamat az adszorpció, amikor           hetetlen (10–15 nap) a mikroszennyező
                a mikroszennyező anyagok a szilárd anyagok       anyagok lebontásához, és a nagy SRT ér-
                (iszap) felületén adszorbeálódnak. Az ad-        ték lehetővé teszi a lassan növekvő (hosszú
                szorpciónál elektrosztatikus kölcsönhatások      generációs idejű) baktériumok elszapo-
                következtében a pozitív töltésű csoportok        rodását, valamint egy sokszínűbb biokö-
                (pl. amino-csoport) és a negatív töltésű sejt    zösség kialakulását, amely képes lebontani
                membrán felületéhez kapcsolódnak.                a mikroszennyező anyagokat. A nitrifikáló



           48
   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53