Page 48 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 48
biológiai bonthatósága alapvetően a szennyező • Az utókezelésként alkalmazott UV oxidá-
anyagok oldhatóságával és a vegyület kémiai ció (22 %-os eltávolítás) és más oxidációs
szerkezetével függ össze. A biológiai bontha- folyamatok (ózonos utó oxidáció) hatásá-
tóságban a kémiai szerkezetnek meghatározó ra kémiai átalakulás megy végbe. Ózonos
szerepe lehet: azok a vegyületek, amelyek ösz- oxidációval a biológiai kezelést követően
szetett szerkezetűek (pl. alkil oldal-láncok jelen- a tisztított szennyvíz mikroszennyező anyag
léte) és mérgező csoportokat (pl. halogének és tartalmának 70-90%-át lehet eltávolítani.
nitrocsoport) tartalmaznak nagyobb ellenállást • A szennyvíziszap (nyers-és fölös-eleveniszap)
mutatnak a biológiai lebontással szemben. adszorptív úton megkötött mikroszennyező
A kedvezőtlen redoxi feltételek (anoxikus kö- anyag tartalmának eltávolítására a hagyo-
rülmények) egyes szennyező anyagok gyenge mányos anaerob iszapkezelés kínálkozik. Ez
biológiai lebontását eredményezhetikA biológiai a kezelési módszer nem tekinthető haté-
tisztításnál a mikroszennyező anyagok főbb konynak. Az eltávolítási hatásfok igen változó,
eltávolítási mechanizmusai: 50–80% között változik.
• A mikroszennyező anyagok eltávolításában A mikroszennyező anyagok biológiai eltávolítását
a biológiai lebontás a meghatározó, amely befolyásoló tényezők összefoglalása:
szerkezeti átalakulást eredményez, és a rész-
leges átalakulástól, a teljes mineralizációig • A szennyező anyagok biológiai lebontá-
terjedhet. Az oxidációs reakciók a szubsztrátot sa elvileg anyagcserével érhető el, amikor
egyszerűbb termékekké alakítják át, például a szennyező anyagot a baktériumok elsőd-
más szerves molekulákká, vagy ásványi anya- leges szén- vagy tápanyagforrásként és/
gokká és CO –á. Az eleveniszapos tisztításnál vagy energiaforrásként használják. A má-
2
a mikroszennyező- és a pézsma illatanyagok sik út a kometabolizmus, amikor a mikro-
biológiai úton 45 %-a távolíthatók el. szennyező anyagot a biológiai anyagcserét
• A mikroszennyezők másik fontos eltávolítási végző szervezetek (baktériumok) általuk
mechanizmusa az adszorpció. Az adszorp- termelt extracelluláris enzimek hatására át-
cióval hozzávetőlegesen a mikroszennyezők alakítják, de a sejtek az átalakult termékeket
33%-át lehet eltávolítani. A szerves mikro- nem hasznosítják. A gyógyszer anyagok
szennyező anyagok nyers és eleveniszaphoz biológiai lebontásában a kometabolizmus,
történő szorpciós hajlama nagy. A mikro- mellett a baktériumok plazmid felvételének
szennyező anyagok a hidrofób jellegük miatt és a bontást végző populáció adaptációs
vizes fázisból a biomassza lipofil sejtmemb- folyamatának is nagy szerepe van.
ránját alkotó lipidfrakcióhoz kapcsolódnak. • A kellően magas iszapkor (SRT) elenged-
A másik folyamat az adszorpció, amikor hetetlen (10–15 nap) a mikroszennyező
a mikroszennyező anyagok a szilárd anyagok anyagok lebontásához, és a nagy SRT ér-
(iszap) felületén adszorbeálódnak. Az ad- ték lehetővé teszi a lassan növekvő (hosszú
szorpciónál elektrosztatikus kölcsönhatások generációs idejű) baktériumok elszapo-
következtében a pozitív töltésű csoportok rodását, valamint egy sokszínűbb biokö-
(pl. amino-csoport) és a negatív töltésű sejt zösség kialakulását, amely képes lebontani
membrán felületéhez kapcsolódnak. a mikroszennyező anyagokat. A nitrifikáló
48