Page 33 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/4
P. 33

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            a jövőt. Esetünkben a vízellátórendszerben  5. ütem – Az érzékelők összekapcsolása a köz-
            és/vagy a csatornarendszerben lejátszódó  ponti intelligenciával és az adatbázissal, ada-
            folyamatok számítására alkalmas számítógé- telemzés, adatellenőrzés, feldolgozás
            pes (szimulációs) modellt jelenti. Ha a digitális
            adatállományt betöltjük valamely szimulációs  A digitalizáltság következő lépcsője a rend-
            szoftverbe (SWMM, MIKE, Kanal++, HCWP, Epa- szerbe telepített érzékelők összekapcsolása
            net stb.), amit keretrendszernek tekinthetünk,  egy központi intelligenciával (Iot és LoRaWan),
            a saját rendszerünk digitális iker-jéhez jutunk.  amivel valamennyi érzékelési ponton látjuk,
            Ezek a szoftverek feltöltés után a rendszerünk  gyűjtjük, elemezzük a folyamatok jellemzőit,
            topológiáját (kapcsolatrendszerének matema- amik idővel olyan adatbázissá fejlődnek, amit
            tikai reprezentációját) is tartalmazzák.         értékelhetünk és enélkül nem felismerhető
                                                             összefüggésekhez juthatunk.
            4. ütem – Modell kalibrálás és validálás
                                                             6. ütem - A beavatkozó eszközök összekap-
            A digitális iker ebben a formájában azonban  csolása a központi intelligenciával és az adat-
            még nem alkalmas a műszaki rendszer irá- bázissal. Optimalizálási célú visszacsatolás,
            nyítási folyamatainak támogatására. Ahhoz  beavatkozás a működésbe.
            a modellt még kalibrálni is kell. Erre azért van
            szükség, mert a kívánt folyamatok szimuláció- Végezetül, ha az érzékelők mellett végrehajtó
            jához a modellt az adatokon kívül még számos  elemeket is helyezünk a rendszerbe, akkor
            paraméterrel is el kell látni. A paraméterek  a visszacsatolásokon keresztül, felhasznál-
            olyan, a szimulálni kívánt folyamatok szem- va az adatelemzés és feldolgozás, valamint
            pontjából fontos jellemzők (például a csövek  a modellezés eredményeit, aktívan, akár valós
            és a terep felszín érdessége, beszivárgási pa- időben módosíthatjuk a folyamatokat akár hu-
            raméterek stb.), amiket, legalábbis ésszerű  mán operátor akár mesterséges intelligencia
            munkaráfordítással nem tudunk meghatározni,  közreműködésével
            hanem a szakirodalom alapján felveszünk. Ezt
            követően egy monitoring program keretében  3.2 ELÉRENDŐ CÉLOK A TERVEZÉSBEN ÉS
            mérünk a rendszerben (áramlási sebesség,  A KIVITELEZÉSBEN
            nyomás, vízhozam, vagy csatornahálózatban
            a sebesség mellett vízmélység és vízhozam,  A tervezés tekintetében előtérbe kell, hogy
            csapadékcsatornáknál még csapadék is) és  kerüljenek a különböző éghajlati, település-
            a modellel számítunk. A mért és a számított  fejlesztési forgatókönyvek alapján végrehajtott
            értékek összevetésével addig módosítjuk a pa- szimulációs vizsgálatok, az ökölszabályokra
            ramétereket (az adatokat NEM!), amíg a kellő  és megérzésekre épülő tervezési módszerek
            pontossághoz nem jutunk. Végül a kalibrált  helyett. Emellett pedig azok a megoldások
            modellt igazoljuk, validáljuk. Ezzel jutunk el  kell, hogy elsőbbséget élvezzenek, amelyek
            az információs rendszerben már alkalmazható  a rendszerek rugalmassága, különböző forga-
            digitális ikerhez.                               tókönyvekhez való alkalmazkodó képessége
                                                             szempontjából a legkedvezőbbek.





                                                                                                           33
   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38