Page 28 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/4

exportáltuk a legközelebbi természetes vizek- az éghajlat kedvezőtlen irányú változása okoz-
be, amik azonban sokszor maguk szolgáltak za, elsősorban a csapadékviszonyok módosu-
ivóvízforrásként. lásával. Az egyesített rendszereken keresztül,
de az elválasztottakat érő idegen és illegális
A több esetben is ökológiai katasztrófával fe- vizek hatásai miatt is a szennyvíztisztítás ugyan-
nyegető környezetszennyezés kapcsán nyil- csak érintett. A csapadékcsatorna rendszerek-
vánvalóvá vált, hogy a városi szennyvizet meg kel együtt a meglévő városi vízi infrastruktúra
kell szabadítani szennyezőanyagaitól a be- ugyanis más éghajlati körülmények figyelem-
fogadóba engedés előtt. Ez nem csak a vá- bevételével jött létre.
ros lakosainak érdeke, de az egészséges vízi
ökoszisztéma fennmaradása szempontjából Az új, és várhatóan fokozódóan romló helyzet
is kulcsfontosságúvá vált. Ez a felismerés és következményeinek elemzése újabb paradig-
az ezt követő infrastrukturális rendszerfejlesz- maváltáshoz vezetett. Ennek lényege az a felis-
tés képezi a Víz 3.0-ként jelölhető fejlettségi merés, hogy gazdaságilag nem reális alternatíva
szintet, amelynél a mesterséges városi vízkör- a kiépült rendszerek kapacitásainak folyamatos
forgalomban megjelennek a szennyvíztisztító bővítése. Helyette a városi felszínt kell átalakíta-
telepek. Valódi paradigmaváltás volt ez, ami nunk úgy, hogy a város alkalmazkodni legyen
ma már magától értetődő, de ne feledjük, képes az új helyzethez. Az alkalmazkodásban
hogy mindössze 70-75 év alatt vált azzá. Ez egyik szempont a vízi infrastruktúra megfelelő
a lépés a korábbi városi vízrendszer kiterjesz- működésének fenntartása is. Más megfogal-
tése, amennyiben a természetes befogadók, mazással a települési vízgyűjtő aktívan be-
mint a szennyvíztisztítási követelményeket vonásra kerül az infrastruktúra rendszerébe.
meghatározó kerületi feltételek visszahatnak Ez már a fejlesztési tervezések időszakában
a városi rendszerre. A természetes vizek nem egy jelentős, minőségi változás, amennyiben
csak befogadóként, hanem az ivóvízellátást (is) a vízgyűjtő és ennek kapcsán a vízgyűjtőn le-
szolgáló vízforrásokként szolgálnak. Létrehoz- zajló hidrológiai folyamatok (felszíni lefolyás,
tuk a vízbázis védelem összetett rendszerét, beszivárgás, párolgás) befolyásolása a terve-
amiben azt a szennyvízzel szállított és más zés, és a víz szempontjából az üzemeltetés
emberi tevékenységekből származó szennye- tárgyává is válik.
zőanyagoktól, valamint a túlzott használattól
védjük. A városi vízrendszerekkel szemben új Ezt a paradigmaváltást technikai oldalról ismét
követelmények jelentek meg, és ezek által csak a műszaki világ, ezen belül a számítástech-
azok részévé váltak egy sokkal nagyobb, sokkal nika, az informatika, az adattovábbítás és a mé-
összetettebb rendszernek. réstechnika óriási fejlődése teszi megvalósítha-
tóvá, amennyiben lehetőséget ad a VVIR, mint
A fejlett társadalmakban létrehoztuk és mű- fizikai rendszer valamennyi alrendszerének és
ködtetjük a 3.0-nak megfelelő rendszereket, az alrendszerek elemeinek a digitális leképezé-
amiket azonban napjainkban új kihívás ér. Azt sére. Ezt nevezzük kibernetikai rendszernek. Ha
kell tapasztalnunk, hogy kérdésessé kezd vál- összekapcsoljuk a valós és a kibernetikai rend-
ni, hogyan lesznek képesek ennek akár már szert a kiberfizikai rendszerhez jutunk, aminek
a közeljövőben is megfelelni. Az új kihívást a működtetése a Víz 4.0 fejlettségi szintet jelöli.

28