Page 55 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

2/3 –ad részét kitevő hányadot milyen módon adszorpciója és megkötődése a hordozóanyag,
lehet eltávolítani a szennyvízből. A legegyszerűbb illetőleg azon élő biofilm felületén. A második
lehetőségnek ebben az időszakban a látványos, a megkötött anyag azt követő mineralizációja.
kolloid anyag szűréssel és biológiai átalakítással Az ilyen technológia feltételezése az egyszerű fi-
működő csepegtetőtest tűnt (Fazekas el al., 2015). zikai (mechanikus) gondolkodás eredménye volt,
amely a kérdéskörrel abban az időben foglalkozó
Ennek fejlesztését Angliában kezdték és vit- mérnököket elsősorban jellemezte. Biológiai
ték sikerre. A szűréssel a talajszűrést próbálták ismereteik szükségszerűen nagyon hiányosak
utánozni egyre durvább hordozó vagy szűrő voltak. Ez az adszorpciós elmélet a szenny-
anyaggal, mígnem eljutottak a kisebb kavicsok, víztisztítás vonatkozásában egész hosszú ide-
illetőleg változó méretű kőzúzalék felhasználásá- ig uralkodó volt, egészen a szennyvíztisztítás
ig. Az első időszakban ebből az anyagból vagy eleveniszapos módszereinek a kidolgozásáig,
töltetből építettek 2-3 m magasságú dombokat illetőleg annak a kezdeti időszakát is beleértve.
emeltek, amelyeket felülről locsoltak a megfe- Az elmélet szerint a csepegtetőtestnek éppen
lelő nedvesítés és terhelés-elosztás érdekében. a megfelelő mineralizáció érdekében megfelelő
A hordozó anyagon gyorsan kifejlődött a biofilm, adszorpciós, majd megfelelő lebontási, azaz
amely kellő nedvesítés és oxigénellátás ese- regenerációs időt kellett biztosítani. A techno-
tén nagymértékű szerves anyag eltávolítást lógiát, tápanyagellátást, folyadékfeladást ennek
volt képes biztosítani. A fejlesztés feladata volt megfelelően ciklikusan alakították ki. Rövid ideig
a levegőztetés javítása, amiért is hamarosan szennyvízzel locsolták a csepegtetőtestet, majd
az oldalfalakkal ellátott csepegtetőtestek építését azt követően egy tartósabb levegőztetés követ-
kezdték meg, majd később ezeknek a mester- kezett. Az így kialakított rendszereknél azonban
séges, ventillátorokkal történő levegőztetése igen nagy fajlagos tisztító térfogatra volt szükség.
is elterjedt. Fontos feladatnak bizonyult a cse- A kis szerves anyag terhelés eredményeként
pegtetőtest eliszaposodásának, eldugulásának annak teljes mennyisége biológiai átalakításra,
a megakadályozása, amiért is egyrészt szük- oxidációra került. A biofilm hordozóján nemcsak
ségessé vált a nyers szennyvíz lebegőanyag mikroorganizmusok, baktériumok fejlődtek ki,
tartalmának a maximális mértékű eltávolítása hanem az azokat hasznosító magasabb rendű
a csepegtetőtestre feladásra kerülő folyadékból, szervezetek, protozoák, földigiliszták, rovarok
másrészt a csepegtetőtesten keletkező biomasz- is. A pszichoda légy például a csepegtetőtes-
szát időszakosan le kellett valamiképpen mosni, tek egyik rendkívül jellemző lakója volt, amely
öblíteni a hordozó felületéről. A csepegtetőtestek nagyon zavarta a tisztító működését és annak
megfelelő folyadékeloszlását és a folyadéklo- környezetét, amiért is kitüntetett figyelmet fordí-
csolást egyébként már az 1800-as évek utolsó tottak vizsgálatára. A kis terhelésű rendszerekben
évtizedében megoldották (Stanridge, 1976). nem kellett utóülepíteni a szennyvizet, az telje-
sen lebegőanyag mentes lett. Magát a csepegte-
A szennyvíztisztítás fejlesztésének korai idősza- tőtestet is igen ritkán, évente egy-két alkalommal
kában úgy gondolták, hogy maga a biológiai kellett csak nagyobb vízmennyiséggel átmosni,
tisztítás két lépcsőből áll. Az első nem is biológi- hogy a megtapadt iszapot eltávolítsák abból,
ai, hanem elsősorban fizikai. A szennyezőanyag megakadályozandó az esetleges eltömődést.

55