Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/2.
P. 54

valamint a szükségszerűen kapcsolódó iszap- a szennyvíztisztítás előtt álló hosszabb távú
            fermentáció fejlesztését jelentette (kombinált  feladat a szennyvíz ammónium és foszfát tar-
            ülepítő-rothasztó egységek, kétszintes ülepítők). talmának, mint a szerves anyag mellett hasznos
                                                             nyersanyagnak a változatlan formában történő
            A kutatások kezdeti eredményét jelentette  kinyerése és újrahasznosítása.
            az anaerob iszaprothasztás intenzifikálása. Tisztá-
            zódott, hogy a fermentáció ideje, hőmérséklete
            a gázhozamot megfelelőképpen befolyásolja.  2. AZ ELSŐ „NAGYIPARI” FEJLESZTÉS – CSE-
            Egyértelművé vált, hogy a mezofil, 33 °C körüli  PEGTETŐTESTEK ÉS INTENZIFIKÁLÁSUK.
            hőmérséklet a legkedvezőbb az iszaprothasztás
            céljára. Ezeknek az ismereteknek a gyakorlati  A nyers szennyvíz nagy befogadókba, folyókba
            alkalmazására azonban nem került sor a felisme- történő bevezetését követően az előülepítés
            résüket követő első évtizedekben, hiszen ekkor  elégtelen hatása nagyon hamarosan nyilván-
            még nem építettek fűtött anaerob rothasztókat,  valóvá vált. Az elmúlt század elején emellett új
            túlzottan költségesnek találták azokat. Később  módszert dolgoztak ki a víz állapotának vizsgá-
            ugyan a termofil anaerob stabilizáció kedvező  latára. Ez a szaprobitás vizsgálata volt. A század
            hatása, illetőleg eredménye is egyértelművé  első évtizedeiben nagyon intenzíven kezdték
            vált, nevezetesen, hogy azok a patogén mik- vizsgálni a különböző folyók város-közeli pont-
            roorganizmusokat sokkal hatékonyabban el- jain a szaprobitást. Hamarosan felismerték,
            távolítják a biomasszából, azonban ezt is csak  hogy nagyon sok indikátor mikroorganizmus,
            jóval később, több évtized után hasznosították  protozoa és egysejtű, továbbá rovarok is igen
            olyan szennyvíztisztítókban, mint Moszkva, Los  jó indikátor szervezetek, melyek jól mutatják,
            Angeles és számos nagyváros szennyvíztisztítója. hogy a víz mennyire berothadt, öntisztulása
                                                             milyen mértékű, illetőleg milyen az oxigén hi-
            A komolyabb fejlesztési igény csak később je- ánya az adott befogadóban. A szaprobitás vizs-
            lentkezett az iparosodottabb területeken, Ang- gálatok eredményeit végül is a 60-as években
            liában, Amerikában, Németországban, s ez is  Liebmann (1960) kapcsolta össze a megfelelő
            időben csak lépcsőzetesen jelentkezett. Előbb  kémiai paraméterekkel mérhető mutatókkal és
            a bontható (befogadóban oxigénigényt jelentő)  így válhatott az általánosan elterjedté.
            szerves anyag minél tökéletesebb eltávolítása,
            majd azt követően a múlt század 30-40-es  A szaprobitás index egyértelművé tette az ön-
            éveitől az ammónium, a 60-as évektől a nitrát,  tisztító kapacitást, illetőleg a folyók állapotát
            végül a 70-es évektől a foszfát maximális eltá- a sűrűbben lakott térségekben. A rövid folyó-
            volítás lett a cél. Ezeket a lépéseket a tisztítás  szakaszon történő nagy számú szennyvíz be-
            biotechnológiájának a fejlesztésével lehetett  bocsátás hatásaként egyértelművé vált, hogy
            elérni. Ezt követően napjainkig a tisztítás fajlagos  az ilyen városokban a szennyvíz befogadóba
            energia igényének csökkentése (technológiai,  történő bevezetését megelőzően hatásosabb
            gépészeti, szabályozástechnikai megoldások),  tisztításra van szükség. A kérdés tehát az volt,
            szerves anyaga energiatartalmának a maximális  hogy az előülepítéssel el nem távolítható, a nyers
            hasznosítása lett a fejlesztések célja. További  szennyvíz szerves anyag terhelésének mintegy





           54
   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59