Page 59 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

is (20 °C). Ettől függetlenül a tápanyag-felvételi mégis nagyon egyszerűvé vált ettől az időszaktól
sebesség hőmérséklet függését megfelelően a mérnökök számára. Bosh a BOI mérés során
pontosították. Az is világossá vált, hogy 20 °C pontosította, hogy a szerves anyag lebomlásáért
körüli hőmérsékleten minden nap a vizes fázis- milyen részfolyamatok a felelősek. Felismerte,
ban levő szerves anyagnak 20 %-át távolítják el hogy az egyébként zárt rendszer BOI vizsgálatok
a mikroorganizmusok a szennyvízből. Öt nap során mintegy 24 óra után az oxigénfogyasz-
után, a szerves anyag oxidációjának befejezését tás egy platót ért el, majd lelassult. Az első 24
követően általában megindul az ammónium órában egyértelműen az oldott állapotú szer-
oxidációja a vizsgálatnál. ves tápanyag lebontása következett be. Az en-
zim-kinetika alapján ez a szakasz matematikailag
A biológiai lebomlás elsőrendű kinetikával nagyon pontosan leírható (Hartmann, 1992). Ez
történő leírása a mérnökök számára igen ké- adta meg végül is a lehetőségét a különböző
nyelmessé tette a szennyvíztisztítás kezelését. szerves anyagok biológiai lebonthatóságának
A felfedezést követően különösen az Egyesült a vizsgálatára. Természetesen ettől kezdve na-
Államokban indult meg igen széles körű vizsgálat gyon sok új vegyipari termék, produktum, szer-
sorozat a BOI mérésével a különböző szennye- ves anyag biológiai lebonthatóságát vizsgálták
ző komponensek biológiai lebonthatóságának a módszerrel. Az oxigénfogyasztás említett
a megállapítására. A szennyvíztisztítás mélyebb egy nap utáni tetőzése a könnyen felvehető,
biológiai alapjainak a tisztázása azonban ekkor vagy oldott szerves tápanyagok lebontásának
még nem volt lehetséges, hiszen a gyakorlatát, az eredménye, melyet követően a további oxi-
kutatását nem azok a szakemberek végezték, génfelvétel a nehezebben bontható szennyezők
akik megfelelő kapcsolódó biológiai ismeretek- lassúbb átalakításának, valamint az úgynevezett
kel rendelkeztek, hanem elsősorban kultúrmér- endogén respirációnak az eredménye. Az el-
nökök, akik a tisztítási folyamatot mechanikus halt mikroorganizmusok hasznosítható szerves
szemlélettel kezelték, a klasszikus adszorpciós anyagai (döntően fehérjék) ugyanis tovább, vagy
elmélet szerint. ismételten felhasználandó tápanyagok az élet-
ben maradottak számára. Ez a baktériumok
Hogy ez a gondolkodásmód megváltozzon, saját tápanyagának ismételt hasznosítását, faj-
mintegy 30 évre volt szükség. Csak az 50-es lagos iszaphozamának a csökkentését is jelenti.
és 60-as évek táján jutottak odáig, hogy a BOI Emellett a BOI mérés második lépcsőjében
mérése során lejátszódó folyamatokat igazán az ammónium oxidációjára is sor kerül, melyért
értelmezni tudják. Amerikában a kutatások azonban már egy más mikroorganizmus cso-
megindítása Hoover és Bosh nevéhez fűződik port, a nem szerves szenet, hanem a szervetlen
(1911). A baktériumok tevékenységének, illető- szenet felhasználó autotrof ammónium oxidálók
leg meghatározó szerepüknek a felismerése a felelős. Ezekkel felismerésekkel, mérésekkel
a BOI vizsgálatnál már a kezdeti időszakban gyakorlatilag behatárolódott a biológiai szeny-
egyértelmű volt. A baktériumok pontos mű- nyvíztisztítás folyamatában a szerves szennye-
ködését azonban csak évtizedekkel később zőanyagok eltávolításához, s az ammónium
sikerült tisztázni. Az elsőrendű kinetika alapján szimultán oxidációjához szükséges tartózkodási
történő szerves anyag hasznosítás tervezése idő, illetőleg oxigénigény is.

59