Page 50 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/2.
P. 50
A víztelenített iszappal vagy közvetlenül, vagy A szennyvíztisztítás másfél évszázadban be-
komposztálás közbeiktatásával kerülnek azután következett fejlődése a szennyvíz tápanyagain
a termőtalajokba. Lebomlásuk mértékét a teljes kialakuló mikroorganizmus fajok tevékenységé-
tisztítósoron így elég nehéz pontosan behatárolni. nek a célirányos optimalizálása volt (Fazekas és
A tisztított szennyvízbe kerülő maradékuk koncent- Kárpáti, 2015). Ebben az időtávlatban lényegében
rációja talán messze pontosabban vizsgált a víz két szaporodási forma egymással versengve
befogadójának védelmének érdekében. A talajba történő fejlesztése, vegyes rendszerekké ala-
került hányaduk ugyanakkor a talajbiológiát ká- kítása (hibrid endszerek) volt a meghatározó
rosíthatja, de egyidejűleg felvételre is kerülhetnek a folyamatosan szigorodó tisztítási követelmé-
a termesztett növényekbe, terményeibe, s rajtuk nyek kielégítése érdekében. A fejlődés lépcsői
keresztül az azokat fogyasztó állatokba, emberekbe. eközben az alábbi időrendben alakultak:
A szennyvízből történő eltűnésüket csak az olyan • Ipari fejlődés generálta szennyvíztisztítási
módszerekkel lehet megállapítani, mint a gázkro- igény (18. század vége)
matográfia, folyadék-kromatográfia MS spektromet- • Talajszűrés, mint a múlt gyakorlata – 1870
ria. Hogy mivé alakultak át, a megfelelő standard – befogadó is a talaj?
hiányában csak következtethetjük. A termékek • Ciklikusan elárasztott töltet, majd levegőz-
azután nem szükségszerűen tűntek el a környeze- tetett változata – 1880 –
tünkből, sőt ártalmatlanításuk sem minden esetben » folyadék és levegőellátás fejlesztése
egyértelmű. A tisztítás ezeket a komponenseket • Folyamatosan elárasztott, hordozós, levegőz-
illetően számos esetben nem több mint egyszerű tetett medence
fázis-transzformáció, vizes fázisból szilárd fázis- » oxigén és mikroorganizmus igény felis-
ba történő átvitel. Nem zárható ki az sem, hogy merése – 1890 –
részleges biológiai lebontás esetén a szennyvízi- • Kőágyas csepegtetőtestes tisztítás és korlátjai
szapban kerülő, vagy akár a szennyvízben maradó – 1900 –
komponensek nem jelenthetnek nagyobb veszélyt » biofilm nedvesség és oxigénellátás sta-
a környezetre, mint maguk a kiindulási vegyületek. bilizálása
• Az eleveniszapos tisztítás felfedezése – 1914
Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a szenny- – 108 éve!
víztisztításban a fejlesztés szükségszerűen lassú. » szakaszos betáplálás és folyadékelvétel
Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a köz- » utóülepítő és iszap recirkuláció bevezetése
ponti szennyvíztisztító telepek nagy területekhez » homogén iszapösszetétel – iszappehely
tartoznak, melyeket megfelelő kapacitással és és oxigénellátottsága
megfelelő előrelátással próbálnak építeni, hogy » Anaerob iszaprothasztás, metán újrafel-
legalább egy generációt kiszolgáljanak. Ugyan- használás kialakulása
akkor a tisztítás igénye általában ennél gyorsabb • Eleveniszapos tisztítás fejlődése
időszakonként változik, fokozódik. Ennek ered- • Nitrifikáció igénye – 1930 – 1940 / denitrifi-
ménye, hogy még a nagyobb telepeken is néha káció igénye – 1960 –
20-30 év is eltelik, amíg egy új technológia, egy • Foszforeltávolítás – 1960 – / biológiai több-
új lehetőség bevezetésre kerülhet. letfoszfor eltávolítás – 1970 –
50