Page 71 - MaSzeSz hírcsatorna 2020/4.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

WALLANDT ERNŐ ÉS A VASKAPU SZABÁLYOZÁSA

TANAI ANNA

a József Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet.
Ezt követően mérnökgyakornokként állami
szolgálatba lépett. 1873-tól az al-dunai szabályo-
zásokat előkészítő bizottság tagja lett, és szintén
ebben az évben részt vett a bécsi világkiállításon
a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium
képviseletében. 1876-tól a sárospataki, 1878-tól
pedig a vásárosnaményi folyammérnöki hivata-
lokat vezette. 1883 és 1889 között a Közmun-
ka- és Közlekedési Minisztériumban dolgozott
különféle tisztségekben. 1883-ban bízták meg
azzal, hogy készítse elő a Vaskapu-szabályozás
terveit. 1889-től a Vaskapu-szabályozás m. kir.
művezetőség főnöke és a munkálatok legfőbb
felügyelője lett Orsován. (Fejér 2020)

Az al-dunai szakasz hajózhatóvá tétele nem csak
a 19. században foglalkoztatta a szakembereket.
A Duna mint kereskedelmi útvonal jelentőségét
már a rómaiak is felismerték, ezért a 2. század
elején hajózócsatornát építettek a folyó jobb
1. fénykép Wallandt Ernő portréja partjánál, és fából épült galériáról lóval vontat-
ták kis merülésű hajóikat. A római építmények
Wallandt Ernő 1845-ben született Máriaradnán, elpusztulása után a hajózás a középkorban alig
mely ma már Lippa városához tartozik. Édesapja működött ezen a szakaszon. Majd az 1800-as
mérnök és miniszteri osztálytanácsos volt, 1840- évek elején Széchenyi István vetette fel újra
ben ő vezette a Maros hajózási munkálatait. a Vaskapu hajózhatóságának gondolatát. A leg-
Talán ez ösztönözte Wallandt Ernőt is, hogy nagyobb magyar gazdaságpolitikai okokból
a mérnöki pályát válassza. Tanulmányait Mári- indítványozta az al-dunai szakasz szabályozását,
aradnán kezdte meg, de a gimnáziumot már mivel úgy vélte, hogy a magyar termékeket kivá-
Nagyváradon és Budán végezte, majd 1867-ben lóan lehetne értékesíteni a balkáni piacon. Ehhez

71