Page 39 - MaSzeSz hírcsatorna 2021/3.
P. 39

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            Közel egy évszázada létezik egy megközelí- gondolni és a „szennyező fizet” környezetvédelmi
            tési mód a bio-geo-kémia, amely a biológiai,  elv szerint tettekre is szükség lehet.
            geológiai és a kémiai szemléletmód ötvözete.
            A következőkben ezt a szemléletmódot követve  1.1. BIOGEOKÉMIA
            kerülnek feltárásra a megvitatandó kérdések.
                                                             A tudományág alapítójának tekinthető Vladimir
            Magyarországnak mind geológia, éghajlati,  Vernadszkij (orosz és ukrán tudós), akinek könyve
            hidrológiai adottságai következtében előnyös  a bioszféra , 1926-ban jelent meg .
                                                                                               [3]
            mezőgazdasági helyzete van. A magyar ter-
            mékeknek napjainkig nemzetközi elismerése  Ez a mű Mengyelejev által megfogalmazott ha-
            tapasztalható. Ennek a megőrzése történelmi  gyományt követve, a Földet, élő egész egységnek
            felelősségünk.                                   tekintette. Vernadszkij három szférát különböz-
                                                             tetett meg, ahol a gömb a fázistér fogalmához
            Justus von Liebig fő művét   elolvasva határoz- hasonló fogalom volt. Megfigyelte, hogy min-
                                        [1]
            tam el, hogy érdemes ezzel a témával foglalkozni.  den szférának megvannak a maga evolúciós
            Ő, akit a műtrágyázás „feltalálójának” tekintenek,  törvényei, és a magasabb szférák módosítják és
            ha most élne, bizonyára hasznos tanácsaival  uralják az alacsonyabbat:
            segítené napjaink műtrágyázási szokásait.
                                                             1.  Abiotikus szféra - az összes nem élő energia
            1. URBANIZÁCIÓ                                      és anyagi folyamat
                                                             2.  Bioszféra - az abiotikus szférában élő életfo-
            A Várossá válás világjelenség, ez jelenti a városok   lyamatok
            sokasodását, kiterjedését vagy növekedését darab,  3.  Nooszféra - az emberi kognitív folyamat szférája.
            terület vagy lakosságszám szerint, abszolút mér-
            tékben, illetve a vidéki népességhez viszonyítva.  Az emberi tevékenységek (pl. Mezőgazdaság és
            (mennyiségi változás), folyamatosan növekszik  ipar) módosítják a bioszférát és az abiotikus szférát.
            a városi lakosság aránya. 2008-ban, az emberiség  A kortárs környezetben az emberek által a másik
            történetében először többen éltek városokban, mint  két szférára gyakorolt hatás mértéke összehason-
            vidéken. Ez a jelenség Magyarországon is folyik.  lítható egy földtörténeti korral (lásd Antropocén).


            Az ENSZ Népesedési Alapja(UNFPA) becslései  1.1.1. ABIOTIKUS SZFÉRA - AZ ÖSSZES NEM
            szerint 2030-ban 5 milliárd városlakó lesz.      ÉLŐ ENERGIA ÉS ANYAGI FOLYAMAT.


            A városok csatornázása és szennyvíztisztító te- Az abiotikus összetevők közé tartoznak a fizikai
            lepek építése következtében párhuzamosan  feltételek és a nem élő erőforrások, amelyek ha-
            a szennyvíziszap termelődése is növekszik és  tással vannak az élő szervezetekre a növekedés,
            koncentrálódik .                                 a karbantartás és a szaporodás szempontjából.
                           [2]

            Ez a folyamat arra figyelmeztet, hogy a szeny- Az erőforrásokat olyan anyagokként vagy tár-
            nyvíziszappal kapcsolatos elképzeléseket át kell  gyakként különböztetik meg a környezetben,





                                                                                                           39
   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44