Page 28 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.
P. 28
2. ábra:
Planktonhálós („manta trawl”) mintázás és nehézségei eutróf felszíni vizekben.
a mintákat (3. ábra) 0,06-2 mm közötti tarto- A vizsgálat fontos információt szolgáltat
mányban. Az eredményeket a 4. ábra szemlél- az egyes műanyagtípusok megoszlásáról.
teti. Elmondható, hogy legjellemzőbb típusok
a polietilén, polipropilén és polisztirol anya-
A vizsgált pontokon a koncentrációkat fi- gok. Amennyiben megvizsgáljuk a termelési
gyelve elmondható, hogy az Ipolyban vi- adatokat [1], könnyen megfigyelhetjük, hogy
3
szonylag alacsony (1,77 részecske/m ) mik- ezek a legnagyobb mennyiségben gyártott
roműanyag-szint mutatkozott. Vélhetően ez – jellemzően rövid életciklusú – műanyagok,
annak köszönhető, hogy a folyó többnyire így nem meglepő a dominanciájuk a kör-
nemzeti parki területeken, ipari és kommu- nyezeti hulladékok között. Érdekes azonban,
nális behatásoktól viszonylag elzártan ka- hogy az Ipolyon és a Rábán az elterjedtebb
nyarog. A Rábában és a Tisza vízgyűjtőjén polipropilénen kívül más anyagok jelentek
3
mért eredmények (9,51-23,12 részecske/m ) meg: például játékokhoz, műszerfalakhoz al-
jól közelítenek az eddigi nemzetközi adatok- kalmazott akrilnitril-butadién-sztirol és precízi-
hoz. A Duna adatait vizsgálva látható, hogy itt ós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez
a koncentráció növekedett. A két mintavételi használt polyoximetilén.
pont közötti eltérésben vélhetőleg a városi
hatás fedezhető fel (szennyvíztisztítók kibo- ÖSSZEFOGLALÁS
csátása, csapadékvízzel bemosott szennye-
zések), hiszen az északi ponton 44,39, míg Az eddigi eredmények Kárpát-medence és
a déli mintavételi helyszínen 55,1 részecske Közép-Kelet-Európa első mérési adatai és jól
jelent meg egy köbméter mintában. mutatják a globálisan elterjedt szennyezés
28