Page 27 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

és természetes tavakból, hanem halastavak- kisebb mérettartomány mintázása is lehetsé-
ból és ezen víztestek üledékéből is kimutattak ges, hiszen a planktonhálót jellemzően 300
már mikorműanyagokat [8]. A növekvő szá- mikrométer pórusú hálóval használják.
mú publikációk ellenére a mikroműanyagok
elterjedéséről nem készülhetett átfogó felmé- A mintaelőkészítés során első lépésként sű-
rés, mivel ezen a területen még nincsenek ki- rűség különbség alapján történő elválasz-
3
dolgozott mintavételi és vizsgálati eljárások, tást alkalmazunk telített 1,2 g/cm sűrűségű
szabványok. Különböző kutatócsoportok sok NaCl oldatban. Mivel a műanyagok jellem-
esetben eltérő módszereket alkalmaznak, így zően ennél kisebb sűrűségűek, így a sóoldat
az eredmények nem minden esetben össze- tetején koncentrálódnak. Ebben a fázisban
hasonlíthatók (a mértékegységek is eltérők le- még egyéb szerves anyagok is kísérik a mik-
hetnek), így az átfogó monitoring programok roműanyagokat, így azokat H O -vel oxidál-
2 2
még váratnak magukra. Ennek elősegítése ér- juk. Az így előkészített mintát leszűrve FTIR
dekében végezzük felszíni vizekből származó mikroszkópos analízist végzünk, amelynek
minták vizsgálatát és a hazai körülményekre során egyértelműen meghatározható, hogy
optimalizált rendszerek fejlesztését. az optikailag műanyagnak tűnő részecske
pontosan milyen agyagú, műanyag-e egy-
MINTAVÉTELEK, MINTAELŐKÉSZÍTÉS, általán. Mikroműanyag vizsgálat során ez
ANALÍZIS az azonosítás elengedhetetlen, hiszen ennek
hiányában a mikroműanyagok mennyisége
A tengereken széles körben elterjedt plank- könnyen alul vagy felül becsülhető.
tonhálós (ún. „manta trawl”) módszert a 2.
ábra szemlélteti. Sok esetben szárazföldi fel-
színi vizeken nem alkalmazható megfelelő EREDMÉNYEK
hatékonysággal helyigénye vagy a hálóba
előszűrés híján bejutó nagyobb növényi ma- A Tisza mintázására Tiszafürednél került sor.
radványok zavaró hatása miatt (2. ábra), így Mintát vettünk továbbá a Tisza-tóból és az azt
saját fejlesztésű mintavételi módszerrel vé- tápláló Eger-patakból is. Ezeken a helyeken
geztük a hazai vizsgálatokat. Szivattyú segít- pontmintát vettünk és a 0,1-2 mm közötti mik-
ségével különböző szűrőkön átáramoltatva roműanyagokat gyűjtöttük. A Duna mellékfolyói
3
több, mint 2 m mintát tudunk koncentrálni közül az Ipoly és a Rába torkolatot, míg a Duna
akár 60 mikrométer pórusátmérőjű szűrőbe- Budapest fölötti (Megyeri-híd) és alatti (Csepeli
téteket alkalmazva. A módszer további előnye Szabadkikötő) szakaszát mintáztuk. A folyama-
a planktonhálós mintázáshoz képest, hogy tos módszerfejlesztés következtében ezeken
vízóra segítségével a mintatérfogat 1 L pon- a helyeken más stratégiát alkalmaztunk és a fo-
tossággal mérhető, így az eredmény számítás lyók teljes keresztszelvényén áthaladva vettük
megbízhatóbb. Ezen felül fontos az is, hogy

27