Page 25 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.
P. 25

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            a Tisza vízgyűjtőjéről származó eredmények  kockázatát több esetben kimutatták, azon-
            nem csak Kárpát-medence szinten, hanem  ban komplex kockázatbecsléshez még nem
            Kelet-Közép-Európában is elsőnek tekinthe- áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat
            tők.                                             sem környezeti elterjedésükről, sem laborató-
                                                             riumi tesztekben kifejtett hatásukról. Az élőlé-
            BEVEZETÉS                                        nyek tápcsatornájába kerülésen túl veszélyes-
                                                             ségük abban rejlik, hogy anyagukból toxikus

            A globális műanyagtermelés jelenleg is nő.  vagy hormonmoduláns vegyületek szivárog-
            2014-ben összesen 311 millió tonna műanya- hatnak, illetve képesek felületükön megköt-
            got gyártottak világszerte. Az Európai kapaci- ni a vízben jelen lévő szerves szennyezőket,
            tás az elmúlt 10 évben 60 millió tonna körül  mikrobákat [2].
            alakult. Ennek a mennyiségnek 39,5%-át hasz-
            nosítják csomagolóanyagként. Mivel a csoma- A mikroműanyagok problémája iránt az el-
            golóanyagok legtöbbje egyszer használatos  múlt évtizedben a tudományos érdeklődés
            termék (a gyártás évében hulladékká válnak),  exponenciálisan növekszik. Jól példázza ezt
            az EU tagállamaiban csak a csomagolóipar 24  a www.sciencedirect.com weboldalon meg-
            millió tonna hulladékot generál évente. A ter- jelenő publikációk számának növekedése is,
            melési adatokkal szembe állítva a hulladékke- amelyet az 1. ábrán szemléltetünk. Látható,
            zelést elmondható, hogy 2014-ben összesen  hogy bár az édesvizekkel foglalkozó tanulmá-
            csupán 25,8 millió tonna műanyaghulladékot  nyok is növekvő trendet mutatnak, mennyisé-
            kezeltek Európában [1], így belátható, hogy je- gük jóval elmarad az egyéb kutatásoktól.
            lentős a környezetbe kikerülő műanyaghulla-
            dékok mennyisége.                                A mikroműanyagok előfordulását Európában
                                                             több ponton jelentették: ausztriai mérések
            A „mikroműanyag” kifejezés az elaprózódó  alapján a Duna mikroműanyag hozamát évi
            műanyaghulladék méretére utal. Általánosan  1.500 tonnára becsülik [3]. A Rajnában 11 min-
            elterjedt, de nem jogi terminológia alapján  tavételi ponton vizsgálták a 300 µm és 5 mm
            mikroműanyagoknak nevezik a környezetben  közötti mikroműanyagok jelenlétét. Az összes
            előforduló öt milliméternél kisebb műanyag- mintát szennyezettnek találták. A csúcskon-
                                                                                             3
            darabokat. Az első sorban UV sugárzás hatá- centráció (15-20 részecske/m ) a Ruhr-vidék
            sára a nagyobb hulladékokból a környezetben  iparosodott területén jelentkezett [4]. Nem
            elaprózódással keletkező részecskéket má- csak folyók, de tavak szennyezettségéről is
            sodlagos mikroműanyagoknak, míg az eleve  van információnk, hiszen svájci tavakban [5]
            ilyen méretűre gyártott anyagokat elsődle- és a Garda-tóban [6] is kimutattak mikroplasz-
            ges mikroműanyagoknak nevezik. Utóbbit  tikot, Olaszországban a Bolsena- és Chiusi-tó-
                                                                                          3
            felhasználják például kozmetikai termékek- ban 0,82-4,42 részecske/m  koncentrációban
            ben. A mikroműanyagok ökotoxikológiai  voltak detektálhatók [7]. Nem csak folyókból



                                                                                                           25
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30