Page 9 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 9
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
állati élelmiszer termelés gyártási hulladékai, A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ENERGIAIGÉNYE,
maradványai (közöttük a megromlott, lejárt ENERGIA POTENCIÁLJA
szavatosságú visszáru). Az utóbbiak között
legfontosabbak talán az ATEV iparág ma már A lakossági szennyvizek tisztításának energi-
újrahasznosításra elég korlátozottan engedé- aigénye a levegőztetés és a többi műveletek
lyezett, 140 °C hőmérsékleten fertőtlenített energiaigényéből tevődik össze. Az eleveni-
zsír-fehérje főzete, az élelmiszergyártás ha- szapos tisztításnál régen a levegőztetés akár
sonló összetételű, többnyire ugyancsak fő- a felét-háromnegyedét is kitehette. A többi
zéssel tartósított termelési hulladéka, valamint műveletek energiaigényének növekedésé-
az italgyártás legkülönbözőbb növényi mara- vével részaránya mára valamivel a fele alá
dékai. A lakossági szennyvíziszap rothasztók- csökkent. A szennyvíztisztítás fajlagos ener-
ba nyers növényi anyagot azért nem célszerű giaigényét általánosan a tisztított szennyvíz
bevinni, mert a rothasztásukkor jelentős há- térfogatára adják meg, ugyanakkor a levegőz-
nyaduk nem bomlik le metánná, viszont rész- tetés fajlagos energiaigénye a víz szennyezett-
legesen humifikálódik. Az így oldott formában ségétől függ. Ebből is adódnak az esetenként
az iszapvízbe kerülő stabil humin-, és fulvo- jelentős eltérések ilyen tekintetben. Egyértel-
savak a tisztítás főágán jelentenének azután mű viszont, hogy ez a fajlagos az üzemméret
problémát a lakossági szennyvíztisztításban. növekedésével jelentősen csökken.
A lakossági szennyvíziszap szeparált, vagy Igen széles körű felmérés alapján talán
megfelelő szerves anyagokkal együtt történő McCarty és munkatársai (2011) átlagos adat-
rothasztását követően ugyanakkor az iszap- sorai jellemzőek leginkább a lakossági szenny-
víz polielektrolitokkal jól flokkulálható, le- víztisztítások átlagos fajlagos energiaigényére.
begőanyag, illetőleg szerves anyag mentesít- Felmérésük alapján az ilyen szennyvíztisztítás,
hető, s a tisztítás főágára különösebb veszély növényi tápanyag (N és P) eltávolítást biztosí-
nélkül visszaforgatható. Egyetlen problémá- tó eleveniszapos, anaerob iszaprothasztóval
3
ja, hogy a főág nitrogénterhelését mintegy is rendelkező rendszernél 0,6 kWh/m átlagos
15 %-al növeli, amely a mai szennyvíztisztítás- fajlagos energiafelhasználást jelent, aminek
nál elég kritikus a biológiára kerülő előülepí- a fele a levegőbevitel energiaigénye. Az USA
tett víz egyébként is kis KOI:TKN aránya miatt. szennyvizei egyébként a hazai szennyvize-
inknél hígabbak. Ezek az adatok jól egyez-
nek a MAVÍZ hazai felmérésének a nagyobb
tisztítóknál mért adataival. Számszerűsítve
a levegőztetés energiaigénye a 50-100 ezer
LE-nél nagyobb kapacitású szennyvíztisztítók-
3
ban mintegy 0,4 kWh/m tisztított szennyvíz
fajlagos körül van.
9