Page 7 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A komposztálásnál nincs ammónium vissza- mintegy a fele ekkor biogázzá (CH és CO
4 2
forgatás, ezért kell az említett nagy segédtá- keverékévé) alakul. Azonban míg ott a nitrifi-
panyag igény, miközben energia metánként kálók lassú szaporodása, s a kellő nitrifikáció
nem keletkezik (döntően aerob a komposz- miatt van erre döntően szükség, a biogáz elő-
tálás), az alapanyagok egy részének az oxikus állításnál az egymást követő, de egy térben
égetése történik. Az egyetlen haszna itt a se- lejátszódó átalakítások között a hidrolízis és
gédtápanyagnak (növényi szalma, faanyag) a metanizáció is nagyon időigényes.
a szagmentesítés, fokozott szárítást biztosító
energiaforrás bevitele, a redukált nitrogén A komposztálás döntő részéhez, tehát
humuszba építése, komposzttá alakítása s a szerves anyagok lebomlásához is elegendő
a komposztnak a jelentős mértékű szárítása. a 20 napos tartózkodási idő, melyből pár nap
a felmelegedés, a többi pedig az aerob bon-
Nagyon érdekes, hogy a biológiai átalakítá- tás, melegen tartás (fertőtlenítés) időigénye.
sok időigénye a három különböző lépcsőnél Az utóbbi hőmérséklet tartománya 60-65 °C
közel azonos. Persze csak akkor, ha a szenny- körüli. Ugyanakkor a humifikálódás meg-
víztisztításnál a szerves anyag immobilizálása határozó része ezt követően mérsékeltebb
(részleges oxidációval lebegő formává alakítá- hőmérsékleten és jóval hosszabb idő alatt
sa) mellett a nitrogén és foszfor kellő mértékű megy végbe. Itt a szerves anyag elbomlásá-
eltávolítását is biztosítani akarjuk. Az iszapkor nak mértékéről nehéz beszélni, mert rendsze-
igény mintegy 15-20 nap (15 °C körüli szenny- rint cellulóz, faanyag hozzáadását követően
víz hőmérsékleten). Ekkor a tisztítóba érkező történik az oxidáció. Irodalmi adatok szerint
szerves anyagból mintegy 0,6-0,9 kg szára- az iszaprész szerves anyagának a fele kerül itt
zanyag (sza.)/kg BOI fajlagos iszaphozammal is elbontásra (döntően széndioxiddá), míg kis
5
keletkezik melléktermék (fölösiszap). Ennek része beépül a cellulóz és lignin segítségével
az 5-5-6,5 %-a nitrogén, tehát az iszap mint- kialakuló humuszba.
egy 35-40 % fehérjét tartalmaz. Pontosabban
ennek ugyan döntő része tényleg fehérje (ci- Gyakorlatilag a szennyvíz eredeti energiatar-
toplazma fehérje), de kis hányadban az ext- talma az eleveniszapos tisztítással a felére
racelluláris polimer anyaga (EPS - kapszula) is csökken. A maradék fél résznek azután ismét
tartalmaz fehérjét, illetőleg nitrogént. Az ana- a fele nyerhető ki a rothasztás metánterméké-
erob rothasztásnál is közelítőleg ilyen iszap- ben. A komposztálásnál ezután a rothasztott
korra van szükség a szerves anyag mintegy iszap maradék szerves anyagának (energia)
felének a széndioxiddá és metánná alakítá- ismét fele megy veszendőbe az oxidációval
sához. Ez azonban megfelelően elővíztelení- (Fazekas és társai, 2014; Kárpáti, 2016). Ponto-
tett (3-6 % sza. tartalmú) iszappal és 35-37 °C san kevesebb, mint fele, mert a hővé alakuló
körüli vízhőmérsékleten kellő sebességű, és energia végül is a komposzt szárítása révén
gazdaságos. A fölösiszap szerves anyagának részben hasznosul. Hogy a fenti folyamatok

7