Page 10 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.

Foley és társai (2010) átlagos lakossági szenny-
víz, anaerob/anoxikus/aerob kiépítéssel (elő-
denitrifikálással, négyszeres belső recirkuláci-
óval és 0,7-szeres iszap recirkulációval, 3,5 g/l
iszapkoncentrációval és 15 napos iszapkorral
történő tisztítását vizsgálták. Az előülepített
és szekunder iszap is elősűrítésre került, me-
lyet mezofil iszaprothasztás követett 22 napos
HRT-vel. Vizsgálataiknál a teljes energiaigény
49 %-a a levegőztetésre, 29 %-a az iszap és
iszapos víz recirkulációjára, 9 %-a a víztelení-
tésre került felhasználásra. A metánból előál-
lítható villamos energia a teljes igény 21 %-át
biztosította. Foley és társai (2010) mechanisz-
tikus modellje mellett a messze összetettebb
Biowin Modellel történő szimuláció is igen
hasonló értékeket adott. A rothasztás iszap-
maradékából csak igen kis hányadot jelentő
(7 %) energia visszanyerésre adódik felméré-
sük szerint ilyen megoldásnál lehetőség.

A primer és szekunder iszapok anaerob rot-
hasztásnál keletkező biogáz a tisztítás teljes
energiaigényének hazánkban a negyedét-fe-
lét tudja biztosítani. Ebben az is benne van,
hogy a gázmotorokkal villamos energiaként
a biogáz energiájának csak a 35-45 % a nyer-
hető ki. A többi döntően hőenergiaként ke-
rül valamiképpen újrafelhasználásra, vagy jut
veszendőbe. Lakossági szennyvíztisztítóknál
a technológia megoldásokkal, energiater-
melésre történő maximálással ugyanakkor
a teljes szennyvíztisztítás lehet akár energia-
termelő folyamat is (Logan, 2004). Hazánk-
ban két budapesti szennyvíztisztító gyakorla-
ta is jó példa erre. A lakossági szennyvízből
történő energianyerést napjainkban fokozott

10