Page 23 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/2.
P. 23

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT












            pen nemcsak lokálisan (emisszió folytán), de  mikrobiális hatásokat is eredményezhet. Szeny-
            nagy távolságokról szállítva (transzmisszió kö- nyeződést okozhat a tetőhéjazat anyaga is. Ez-
            vetkeztében) is okozhatják a csapadékminőség  zel kapcsolatban az 1. táblázat szerinti várható
            szennyezettségének változását (imisszióját). Az  hatásokkal lehet számolni: MSZ EN 16941-1: A
            előzőkből következik, hogy a légköri szennye- keletkezés helyén hasznosító, nem ivóvízellá-
            zettség időben és térben változó folyamat, és  tó rendszerek 1. rész. Csapadékvíz hasznosító
            átlagos paraméter értékekkel nehezen jelle- rendszerek c. európai-magyar szabványban
            mezhető, ezért a légtéri csapadékok is ehhez  (CEN 2016). (Dulovicsné, 2016)
            hasonló változásokat mutatnak (Batizné, Ferdi-
            nánd J. in Dulovicsné et Telekes, 2007).         A bitumenes anyaggal fedett tetőkről lefolyó
                                                             vizek minőségét Horváth (2011) elemezte Bu-
            A csapadékvíz minősége a tetőfelületeken         dapesten. A vizsgálat alapján megállapítható
                                                             volt, hogy a bitumenes tetőfelületről lefolyó
            A csapadékvíz települési gyűjtése és felhasz- vizek pH-ja kisebb, mint a légköri csapadéké.  A
            nálása szempontjából az egyik legfontosabb  kutatás az első szennyezés-hullám („first flush”)
            vízkészlet a tetőkről gyűjtött esővíz és hólé. A  esetén követte nyomon a vezetőképességet,
            tetőkről lefolyó csapadékvíz ugyanis kevésbé  az átlátszóságot, a lebegő- valamint a szerves
            szennyezett, mint az utakról lemosódó víz,  anyagok mennyiségének alakulását, és meg-
            mivel a légtérbeli szennyeződésen túlmenően  állapította, hogy ezek nagysága a csapadékot
            csak a tetőfelületekről származó anyagok ter- megelőző száraz periódus hosszától függ. A
            helik. A tetővíz az erősen szennyező gépjármű  minták nagy szerves anyag-tartalomra utal-
            közlekedéssel elvileg nem kerülhet kapcsolat- tak és a héjazati anyagból származó, jelentős
            ba, bár megvannak ennek is a maga transz- mennyiségű kioldódó PAH összetevőt lehetett
            missziós korlátai.                               kimutatni.
            A tetőkre lerakódó szennyeződés sokféle lehet.
            Összetevődhet a levegőben szálló porból ki- Figyelemreméltó vizsgálatot végeztek magyar
            ülepedő nehézfémekből, növényvédő-szerek- kutatók (Horváth et Buzás, 2013) a fémtetőkről
            ből, növényi eredetű szennyeződésekből (min- lefolyó vizek cink és réz koncentrációkra vonat-
            denekelőtt falevelekből), madarak és bogarak  kozóan is. Megállapították, hogy a tetővíz cink
            tetemeiből, madárürülékből, stb. Ezek egy ré- és réztartalma függ a tetőre hulló csapadék
            sze a szerves anyagok bomlása következtében  fémtartalmán túlmenően a tető korróziójától,




             Tető  héjazata                                  Várható hatás
             Zöld tető                                       Elszíneződés
             Bitumenes vagy, kátrányos fedés                 Elszíneződés, szénhidrogén lemosás
             Azbesztcement                                   Szálkiválás
             Réz- vagy cinkfedés                             Nehézfém koncentráció
             Érdes felületek (pl. Bramac)                    Szilárd anyagok


            1. táblázat Tetőhéjazat szennyező hatása a tetőn összegyűlő csapadékvízre



                                                                                                           23
   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28