Page 27 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/2.
P. 27
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
szigetvilágban) a Camphilobacter baktériumok A Nagykovácsiban végzett kutatás (Csapák et
mellett, egyes esetekben Salmonella, Shigella, Fehér, 2008) tető- és tárolt-víz minőségi vizs-
Clostridium, Crisptosporidium és Giardia kór- gálati eredményeinek összefoglaló ismerte-
okozó szervezetekkel is találkoztak. Jelenlétük tése (Csapák, 2009)
felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi
kockázat akkor tekinthető minimálisnak, ha a Nagykovácsi Pest megyei község, a budapesti
gyűjtött vizet a zöldterület öntözésére, a WC-k (budai) agglomeráció része. A terület kiválasz-
öblítésre és mosásra használják fel, illetve arra tását egy korábbi lakossági kérdőíves felmérés
is, hogy a tárolók karbantartása, időszakon- indokolta. Ennek eredménye ugyanis igazolta,
kénti fertőtlenítése, illetve az esővíz utótisztí- hogy a karsztvidéken meglehetősen sok ház-
tása mennyire fontos a fertőzések elkerülése tartás létesített az 1980-as években csapadék-
érdekében. vízgyűjtő ciszternát (Csapák, 2006). A vizsgála-
A csapadékvíz tárolás funkcionális elemeit – a tot pala (azbesztcement) héjazatú tetőn lefolyó
MSZ EN 16941-1 szerinti – a 2. ábra szemlélteti. vízre végezték. Többlépcsős mintavétel során
két csapadékeseményt mintáztak meg. Az így
• GYŰJTÉS (lokális, decentralizált, a vízgyűjtő nyert vízmintákon az ELTE-TTK Környezet- és
tetőfelületen és a csővezeték rendszerben), Tájföldrajzi Tanszékének Geomorfológiai-, Ta-
• TISZTÍTÁS (előtisztítás, esetleges további lajtani- és Vízföldrajzi Laboratóriumában végez-
tisztítás),- esetleges hasznosulás ték a kémiai vizsgálatokat, ahol a nehézfémek
• TÁROLÁS, és mikrobiológiai jellemzők meghatározására
• ELOSZTÁS, és nem volt lehetőség.
• HASZNÁLAT (hasznosulás és/vagy haszno-
sítás) A mintavételekre két csapadékesemény alkal-
mával került sor, 2007. június 14-én délután,
2. ábra A decentralizált csapadékvízgyűjtő illetve 2007. augusztus 30-án délelőtt. A min-
rendszerek funkcionális elemei ( CEN, 2016., tavételek a csapadékból, a tetővízből és a táro-
Dulovicsné, 2016) lóból történtek meg. Az első mérés alkalmával
egy zápor kezdeti „first flush” periódusát sike-
A hazai hozzáférhető eredmények közül a rült megmintázni, a második mintavétel során
Nagykovácsiban (Csapák et Fehér, 2008), és már egy 4-5 órája intenzíven zajló esőzés mi-
Németkéren (Hádinger, 2012) végzett kutatá- nőségi adatait mérték. A méréssorozatok során
sok eredményeiről szólunk részletesebben. a betonból készült, cementvakolattal ellátott
Mind a két tanulmány kistelepülési, kertvárosias felszín alatti víztárolóból 66 napon keresztül
környezetben vizsgálja a tetővizek hasznosítá- rendszeres időközönként vettek mintát. A mé-
sát. Tapasztalatok szerint ilyen környezetben a réssorozatok eredményeire befolyást gyakorolt
leginkább célszerű a csapadékvíz gyűjtést és a vizsgált két 66 napos periódus eltérő idő-
felhasználást lakossági szinten megvalósítani. járása. Az első ciklus során a havi középhő-
mérsékletek 21-23 C körül, a második mérési
o
periódus idején 10-14 C közötti tartományban
o
mozogtak.
27