Page 18 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/2.

Más anyag-visszaforgatási, visszanyerési le- ÖSSZEFOGLALÁS
hetőségek
A szennyvíziszap fő komponensei (szerves
Az iszaphamut az iszapokhoz hasonlóan réz anyag, nitrogén és foszfor) döntően a lakos-
adszorpciójára is javasolták Pan et al. (2003) ság élelmiszer nyersanyagainak, valamint kivá-
és Bouzid et al. (2008). A hamu adszorpciós lasztási maradékának a tisztítással történő kon-
kapacitása persze messze elmaradt az aktív centrálásával kerülnek abba. Ide kerülnek azok
szénétől, és igen érzékeny volt a mindenkori a makro és mikroelemek is, melyek az ivóvíz-
közeg pH-jára (Smith et al. 2009). Ipari alkal- zel, valamint a növényi, állati eredetű anyagok
mazása természetesen ennek a lehetőségnek emberi feldolgozása mellékterékeként jutnak
sem valósult meg, az előzőekben bemutatott oda. Ezek visszaforgatása a mezőgazdaság-
foszfor visszaforgatási, visszanyerési módsze- ba, növénytermesztése azok zárt körforgásos
rekéhez hasonlóan. hasznosítását jelenti. Sajnos a szennyvizekbe
kerül mellettük az ipar fémszennyezése, s a
A Németországi vizsgálatok ellenére más gyógyszeripar, szerves vegyipar számos kedve-
szerzők elképzelhetőnek tartják a kezeletlen, zőtlen szerves anyag szennyezése is. Ezeknek
viszonylag kis foszfát tartalmú iszaphamu me- ugyanúgy a szennyvíziszap a lehetséges elnye-
zőgazdasági hasznosítását is mészhidráttal, lője, mint az emberek által felvett, hasznosított
esetleg cementtel keverve talajok szilárdítására. foszfát anyagoké is. Közvetlen mezőgazdasá-
A nehézfém tartalmuk gyenge kioldhatósága, gi hasznosításuk ezért az ipari behatás miatt
különösen a lúgosabb pH-nál ezt fokozottan bizonyos kockázatot jelent. Az iszapégetés a
elősegíti (Lin et al., 2007; Chen et Lin, 2009b). szerves szennyezőket döntően széndioxiddá
A közvetlen talajra helyezésüket Japánban alakítja, tehát higiénés biztonságot jelent. A ne-
maximálisan 40 fonna/ha mennyiségig enge- hézfém szennyezéseket ugyanakkor döntően
délyezték. Ez azonban messze nem jelenti az a hamuban hagyja. Az abban maradó foszfát
ilyen dózisban valaha is megtörtént kihelyezést ugyan még érték lehet a mezőgazdaságnak,
is. Ettől függetlenül ma már a kutatók speciális de éppen a fémtartalom akadályozza meg
mikroorganizmus rendszerek felhasználásával jelenleg annak az oda történő körforgását. A
is kísérleteznek a talajok foszfát tartalma növé- hamu harmada kerül jelenleg csupán viszony-
nyi felvételének a gyorsítására. Ez látszik talán lag kevésbé értékes körforgásba az építőipari
legígéretesebb útnak. Ugyanakkor tisztázatlan, felhasználása révén. A jövőben ezért a foszfát
hogy ilyenkor a nehézfémek oldhatóságában, kinyerésének technológiáit, valamint a mara-
hasonló átalakításában milyen hatások jelent- déknak az építésben történő hasznosítását
keznek. A foszfát trágyákból, komposztokból lesz a legcélszerűbb fejleszteni.
történő felvételének ilyen mikrobiális segíté-
sére ugyanakkor hazánkban már vannak ke-
reskedelmi forgalomban is alkalmas termékek
(Vajda, 2012).

18