Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2026/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A bekötött ingatlanonkénti csatornahossz keresztül a tartózkodási idő emelkedésével Csongrád-Csanád (12,16), Hajdú-Bihar (13,56) kiterjesztésének késői fázisaiban a hálózat
idősora a vizsgált időszakban egy jól értel- kedvezőtlen üzemállapotokat (pl. anaerob és Baranya (13,92) környezetében látszik, ami egyre nagyobb arányban olyan területeken
mezhető, országos léptékű szerkezeti folya- viszonyok, berothadás) is előidézhet. A regio- arra utal, hogy ezekben a közigazgatási egy- épül ki és működik, ahol a beépítési sűrűség
matot rajzol ki, ahogy a csatornázás a nagyvá- nális idősorok alapján 2024-ben a hét NUTS2 ségekben a bekötésekhez viszonyított há- alacsonyabb, a fajlagos hálózati igény pedig
rosi, sűrűn beépített területekről fokozatosan térség (Budapest külön szerepeltetésével) vi- lózati kiterjedés összességében kedvezőbb, szükségszerűen magasabb.
kiterjed a ritkább beépítésű, aprófalvas, illetve szonylag szűk sávba rendeződik: Dél-Alföld vagy a városi centrumok nagyobb súllyal je- A 3.ábrán használt kategóriarendszer szerin-
szétterülő településszerkezetű térségek felé, 15,39, Észak-Magyarország 16,43, Közép-Du- lennek meg az összképben. ti megoszlás számszerűen is megerősíti ezt
úgy nő a hálózat fajlagos kiterjedése, és ezzel nántúl 16,86, Észak-Alföld 17,07, Pest 17,41, A vármegyei átlagok értelmezését különösen a képet. 2024-ben mindössze 1 járás esik
együtt az üzemeltetési fajlagos költségek és Nyugat-Dunántúl 17,82, Dél-Dunántúl 18,05 jól segíti a 3.ábrán bemutatott járási térkép, a 4–5 m/ingatlan sávba (Budapest), 4 járás
a hidraulikai kockázati potenciál is. A bemu- m/ingatlan, miközben Budapest ettől élesen mert itt válik láthatóvá, hogy ugyanazon vár- az 5–10 sávba, miközben a járások többsé-
tatott (2.ábra) regionális és vármegyei időso- elkülönül 4,18 m/ingatlan értékkel. Ez a szer- megyén belül is nagyon eltérő üzemelteté- ge a középső és felső középtartományok-
rok éppen ezért nem pusztán hossz-ingatlan kezet jól magyarázható: a fővárosi környe- si profilú térségek léteznek. A 2024-es járási ban koncentrálódik (33 járás 10–15, 46 járás
összefüggések, hanem településszerkezeti zetben a beépítési sűrűség miatt a fajlagos adatok eloszlása széles. A minimum Buda- 15–20, 42 járás 20–25, 34 járás 25–30 m/in-
adottságok, a fejlesztések területi célzottsága hálózati igény eleve alacsony, míg a vidéki pest (4,18 m/ingatlan), a maximum pedig gatlan). A magas értékek sem ritkák: 14 járás
és a rákötések dinamikája közös lenyomatai. régiókban a 15–18 m/ingatlan körüli sáv már a Cigándi járás (35,79 m/ingatlan). A járási 30–35 között, és 1 járás 35–36 között talál-
Módszertani szempontból érdemes röviden a kiterjesztett hálózati ellátás természetes kö- értékek mediánja ~20,31 m/ingatlan, és a já- ható. Ez a megoszlás mérnöki szempontból
rögzíteni, hogy a közcsatornahálózat teljes vetkezménye. A regionális sorok ugyanakkor rások fele nagyjából 15,45–25,63 m/ingatlan azért lényeges, mert a 25 m/ingatlan feletti
hossza 1996-tól áll rendelkezésre egységes nem mindenhol monoton emelkedők. Több közé esik, ami azt jelzi, hogy országosan tartomány már tipikusan olyan hálózati ka-
mutatóként; a korábbi (1990–1995) értékek térségben (különösen Pest régióban) a 2000- a jellemző üzemeltetési teher sokkal inkább raktert jelez, ahol a fajlagos fenntartási költsé-
a rendelkezésre álló KSH-részmutatókból (az es évek elején kiugróan magas értékek látha- a 15–26 m/ingatlan sávban koncentrálódik, gek, a hálózati vízhozamok alacsony volta és
egyesített és elválasztó rendszerű szenny- tók (Pest régió maximuma 2002-ben 26,49 mintsem az alacsony értékek körül. Ez ösz- a tartózkodási idők növekedése együtt fokoz-
vízgyűjtő-hálózat hosszának összegzésével) m/ingatlan), amit később mérséklődés követ. szhangban áll azzal, hogy a csatornázottság hatja az üzemeltetési kockázatokat. A járási
kerültek előállításra. Emiatt a hosszú idősor Ez tipikusan olyan helyzetre utal, amikor a há-
elején egy óvatos értelmezési „sáv” indokolt, lózati fejlesztés időben megelőzi a bekötések
ugyanakkor a 2. ábrán látható trendek fő irá- felfutását majd a későbbi rákötési hullámok
nya és a területi különbségek szerkezete a tel- a fajlagos értéket visszahúzzák egy stabilabb
jes időtávon konzisztens módon megjelenik. szintre.
Országos képként, a regionális és vármegyei A vármegyei idősorok részletezik, hogy a re-
sorok közös mintázatát összeolvasva az látszik, gionális átlagok mögött milyen szerkezet rej-
hogy a fajlagos csatornahossz a kilencvenes tőzik. 2024-ben Budapest (vármegyeként
évek elején jellemzően egy ~6–15 m/ingatlan kezelve) értelemszerűen a legalacsonyabb
közötti tartományban mozgott, míg 2024-re értéket adja (4,18 m/ingatlan), míg a főváros-
a „tipikus” értékek tömbje ~12–22 m/ingatlan tól eltérő területeken már jól elkülönülnek
köré tolódott. Ennek jelentése egyértelmű, a tartósan magas fajlagos hálózati igényű
a csatornázás terjedése a későbbi szakaszok- térségek. A legmagasabb 2024-es vármegyei
ban egyre inkább olyan települési szövetben értékek Somogy (21,68 m/ingatlan) és Zala
zajlik, ahol egy bekötés kiszolgálásához hosz- (21,41 m/ingatlan) esetében jelennek meg,
szabb hálózati infrastruktúra szükséges, ami amelyeket Nógrád (19,93), Szabolcs-Szat-
növeli a fenntartási költségeket, és a hosszú már-Bereg (19,76) és Tolna (19,75) követ. Je-
szakaszok–alacsony hozam kombinációján len elemzés alsó tartománya ezzel szemben 3. ábra- Bekötött lakásonkénti csatornahálózati hossz értékeke járási szerkezetben (m/ingatlan) [szerzői szer-
kesztés KSH adatok alapján]

18 19