Page 14 - MaSzeSz hírcsatorna 2026/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

egy máig érvényes, mérnöki szempontból bekapcsolt lakások különbsége) mint felzár- ami −31,79 százalékpontos mérséklődést je- ütemű volt, mint a csatornahálózatra kötött
különösen fontos felismerés: a csatornázott- kózási mutató, amely kiegészül a csatorná- lent, a kiinduló állapothoz viszonyítva pedig ingatlanok aránya, így a különbség ideiglene-

ság növekedése önmagában nem azonos zottsági aránnyal, a bekötött lakásonkénti nagyságrendileg ~74%-os relatív csökkenést. sen nő. Ennek hátterében következtetésünk
a fenntartható infrastruktúrafejlődéssel. Van- csatornahosszal, a tisztítási fokozatok szerke- A 2000-res évre a lakásállomány adatok nem alapján az is közrejátszott, hogy a jellemzően
nak olyan területek, ahol a közcsatorna-há- zetével, valamint az éves hálózatbővítés dina- álltak rendelkezésre a KSH adatbázisban, így alföldi széttagolt települések esetében az ada-
lózat létesítése eleve kedvezőtlen fajlagos mikáját leíró indikátorokkal. A cikk újdonságát interpoláció helyett kihagytuk az adatsorból tok alapján lassabban ment végbe a csator-
paraméterekkel valósítható meg, és ezért nem önmagában az idősorok bemutatása, ezt az évet. A teljes lefutás műszaki értelme- názottság kiépítése. Ezt követően 1995-től
decentralizált megoldások indokoltsága is hanem azok többszintű (település–járás–me- zéséhez fontos, hogy a mutató nem kizáró- 2003-ig már egy markáns felzárkózási sza-
szükségszerűen felmerül. (Zaitz, 1942) gye–régió) térinformatikai integrációja adja. lag a hálózathossz-bővítést foglalja magában, kasz látható: országosan 45,84%-ról 34,26%-
A 2000-es évektől a hazai csatornázási és A KSH-adatokat OpenStreetMap alapú köz- hanem a műszaki rendelkezésre állás és a rá- ra csökken a közműolló. A 2003 utáni időab-
szennyvíztisztítási fejlesztések kényszerpá- igazgatási poligonokkal összekapcsolva le- kötési hajlandóság kombinált eredője, ezért lakban a záródás lesz a fő jellemző változás.
lyáját egyértelműen meghatározta az európai hetőség nyílik arra, hogy a csatornázottság a szabályozási és finanszírozási környezet idő- 2003-ban 34,26%, 2016-ban 14,54% a muta-
megfelelés. A települési szennyvíz kezelésé- alakulását ne csak országos vagy regionális szakos változásai is jól kirajzolódnak benne. tó, vagyis ebben a hosszú periódusban nagy-
re vonatkozó uniós elvárások a célértékeket, átlagként lássuk, hanem járási szinten, kartog- Az országos idősor elején (1990–1995) egy jából folyamatos, nagy intenzitású csökkenés
határidőket és a fejlesztési fókuszokat is kije- rafikusan is értelmezzük. mérsékelt ollónyílás figyelhető meg: 43,15%- érvényesül. Ennek a lefutásnak magyarázatá-
lölték. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási A bevezetőben felvázolt keret kijelöli a tanul- ról 45,84%-ra emelkedik az érték, majd innen ban különösen fontos szerepet kap a rákötési
környezet képes volt olyan léptékű beruhá- mány fő állítását is. A csatornázottság hazai indul meg a tartós záródás. Ez azért követ- dinamika, amelyet a korábbi összefüggések
zásokat generálni, amelyek nélkül a hálózat története az elmúlt 25 évben egyszerre fel- kezhetett be, mert a vízellátó hálózatra tör- alapján a 2003-as talajterhelési díj bevezeté-
és a tisztítótelepi kapacitás bővülése nem lett zárkózási sikertörténet és üzemeltetési kihívá- ténő rákötés bővülése átmenetileg gyorsabb se érdemben erősíthetett: a jogi–gazdasági
volna végrehajtható. A fejlesztések térben és sokkal terhelt infrastruktúrafejlődés. A térbeli
időben azonban nem egyformán zajlanak. részletek feltárása olyan plusz információt ad-
A makrogazdasági ciklusok, mint a válságok hat, amelyet sem az országos átlagok, sem
és azokhoz viszonyított fellendülések, a de- az egyedi esettanulmányok nem képesek ön-
mográfiai-térszerkezeti folyamatok egyaránt magukban megmutatni. A regionális elemzé-
befolyásolták, hogy hol, mikor és milyen sek kapcsán, fontos megjegyezni, hogy A KSH
intenzitással valósult meg a víziközmű infra- adatszerkezet azon regionális szintjeit vizsgál-
struktúra változása. (Juhász, 2008) tuk, ahol Pest régió és Budapest régió külön
E tanulmány a hazai csatornázottság elmúlt van kezelve. Ezzel elősegítve, hogy a főváros
évtizedekben végbement változását, kiemel- adatai ne torzítsák a környező régió adatait.
ten az ezredfordulótól napjainkig vizsgálva,
a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraira épít- II. TERÜLETI ELEMZÉS
ve értelmezi, kifejezetten a térbeli dinamika Másodlagos közműolló vizsgálata
és az infrastrukturális felzárkózás összefüg- Az országos és regionális idősorok alapján
gésében. A megközelítésünk abból indul ki, a másodlagos közműolló (1.ábra), vagyis
hogy a fejlődési pálya nem írható le egyetlen a vízhálózatba és a csatornahálózatba be-
százalékos aránnyal: a hozzáférés, a hálózati kapcsolt lakások arányának különbsége,
kiterjedés és a környezeti teljesítmény együtt az 1990 és 2024 között egyértelműen záró-
adnak valós képet. Ennek megfelelően a vizs- dó, ugyanakkor szakaszosan változó trendet
gálat központi eleme a másodlagos közműol- mutat. Országos szinten 1990-ben a köz- 1. ábra - Másodlagos közműolló országos és regionális alakulása (1990-2024) [szerzői szerkesztés
ló (az ivóvízhálózatba és a csatornahálózatba műolló 43,15%, 2024-re pedig 11,35% volt,
KSH adatok alapján]

14 15