Page 17 - MaSzeSz hírcsatorna 2026/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

ösztönzők hatása tipikusan késleltetve, de jól azzal, hogy 2024-re is itt marad a legnyitot- erősítő ösztönzők (például a talajterhelési díj), egyetlen rákötött ingatlanra jóval hosszabb
kimutathatóan jelenik meg a bekötési folya- tabb az olló. Műszaki értelemben ez nem míg a késői, szakaszban a további csökkenés vezetékszakasz jut. Korábbi publikációnkban
matokban. Végül 2016 és 2024 között a záró- feltétlenül csak beruházási volumen-kérdés, már sokkal inkább a fajlagos költségviszonyok hasonló mutatóval jellemeztük az ivóvízellátó
dás üteme már számottevően lassul (14,54% hiszen ugyanazon országos programciklusok és a célzott beavatkozások kérdésévé válik. hálózat változásait. (Orgoványi, 2025)
→ 11,35%). Ez azt jelzi, hogy a könnyebben, mellett is kialakulhatnak olyan régiós eltéré- Ennek a mutatónak az elemzése nem csu-
kedvező fajlagos feltételekkel ellátható térsé- sek, amelyeket a településszerkezet, például Bekötött lakásonkénti csatornahossz pán gazdasági szempontból elengedhetet-
gek többsége felzárkózott, a további csökke- a szórt beépítés, a fajlagos hálózati paramé- vizsgálata len a víziközmű ágazat számára. A fajlago-
nés pedig egyre inkább a ritkább beépítésű, terek és a rákötési hajlandóság regionális kü- A közműhálózatok területi sajátosságainak san megnövekedett csatornahossz komoly
költség- és üzemeltetés-igényesebb területe- lönbségei felerősítenek. vizsgálata során az egyik legkifejezőbb fajla- hidraulikai kockázatokat is magában hordoz.
ken valósul meg. A régiók között ugyanakkor fontos hasonló- gos mutató a bekötött lakásonkénti csatorna- A hosszú vezetékeken és a kisebb vízfelhasz-
A regionális idősorok ugyan ezt az országos ság is megjelenik. Több területen 1996–1997 hossz (2.ábra). Ez az érték szoros összefüggést nálású területeken a szennyvíz tartózkodási
főirányt követik. Hosszú távon mindenhol körül tetőzés látható, vagyis az olló rövid idő- mutat az adott térség településszerkezetével ideje jelentősen megnőhet. A megnöveke-
záródik a közműolló, de a szélsőségek és re kiugróan magas értéket vesz fel (például és a beépítési sűrűséggel. A sűrűn lakott dett eljutási idő kedvez az anaerob viszo-
a záródás mértéke erősen eltér. 2024-ben Dél-Alföld 1996: 61,15%, Észak-Alföld 1996: nagyvárosi környezetben a fajlagos kiépíté- nyok és a berothadás kialakulásának. Mindez
a legnyitottabb olló a Dél-Dunántúl régióban 60,56%, Pest régió 1996: 60,54%). Az, hogy si és üzemeltetési költségek kedvezőbbek a tisztítótelepek megfelelő hatásfokon törté-
látható (21,28%), ami tartósan magas aránykü- ez a jelenség több régióban egyszerre je- a rövid hálózati szakaszok miatt. Ezzel szem- nő üzemeltetését is megnehezítheti és több-
lönbségre utal, míg alacsony értéket ad Bu- lentkezik, arra utal, hogy nem lokális, hanem ben a ritkábban lakott aprófalvas területeken letköltségeket eredményezhet.
dapest (5,01%) és Pest régió (7,97%), vagyis valamilyen országos léptékű hatás (finanszí- vagy a kiterjedt agglomerációs övezetekben
ezekben a térségekben a víz–csatorna felzár- rozási-szabályozási környezet, adatfelvételi/
kózás a vizsgált időtáv végére jóval közelebb definíciós változás, vagy a víz- és csatorna-
kerül a „közel zárt” állapothoz. A többi régió bekötések eltérő üteme) állhat mögötte.
2024-ben jellemzően a 11–15% közötti sáv- Korábbi tanulmányunkban, már vizsgáltuk
ban helyezkedik el: Közép-Dunántúl 11,24%, ezt a jelenséget. Arra következtetünk, hogy
Nyugat-Dunántúl 11,31%, Észak-Magyaror- a 90-es évek közepén az állami szerepvállalás
szág 12,87%, Észak-Alföld 14,03%, Dél-Alföld és az ösztönzők átrendeződése érzékelhető
15,41%. Ez a kép azt jelenti, hogy miközben nyomot hagyott a víziközmű mutatókon. (Or-
az országos átlag már alacsony, a regionális goványi & Dalkó, 2019)
különbségek továbbra is megmaradnak, és Az országos és regionális eredmények ösz-
különösen a Dél-Dunántúli régióban tapasz- szevetése alapján a legfontosabb mérnöki
talható lemaradás. tanulság az, hogy a rendszer hosszú távon
A teljes időszak (1990 → 2024) záródását konvergál, de nem “tűnnek el” a különbségek.
tekintve a legnagyobb felzárkózást a Pest Országosan a közműolló 2024-re 11,35%-ra
régió mutatja (35,49% → 7,97%; −27,52 szá- csökken, miközben egyes térségek (Buda-
zalékpont), de nagyon erős záródás látható pest, Pest) ennél jóval kedvezőbb értéket
Közép-Dunántúlon (40,65% → 11,24%; −29,41 mutatnak, mások (különösen Dél-Dunán-
százalékpont) és Nyugat-Dunántúlon is túl) viszont tartósan magasabb szinten ma-
(40,71% → 11,31%; −29,39 százalékpont). Ez- radnak. Ez a kettősség jól illeszkedik ahhoz
zel szemben a Dél-Dunántúl esetében a csök- a kerethez, hogy a felzárkózás korai szaka-
kenés kisebb mértékű (39,64% → 21,28%; szában a legnagyobb hatásúak a nagy volu- 2. ábra - Regionális szintű bekötött lakásonkénti csatornahossz értékei 1990-2024 között [szerzői szerkesztés
−18,36 százalékpont), ami összhangban áll menű infrastruktúrafejlesztések és a rákötést
KSH adatok alapján]

16 17