Page 91 - MaSzeSz hírcsatorna 2023/2.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

támogatók viaskodásával is. A városias fej- információ, de a történések Aschert igazol-
lődéshez egyértelműen bevétel növelésre ták.
volt szüksége a településnek, de kérdéses A szentendrei helyszín kiválasztása nem volt
volt, hogy ezt miként tudná elérni. Az 1882- véletlen. Az alapítók a Lloyds bankház pro-
ben kezdődött filoxéria járvány 1890-re minenseinek támogatásával döntöttek Szent-
tönkretette a több évszázados bortermelést endrének e része mellett, mivel egyrészt
a környéken is, ami az egyik legnagyobb adott volt az alapanyag közvetlenül a terület
bevételétől fosztotta meg a várost. A szőlő- alatt a homokos-kavics hordalékkúpon, ami-
termesztésnek bealkonyult, és a természeti re a gyár települt, (majd a készletek fogytán
károk is megsokasodtak akkoriban. A gaz- később Dunai kotrásból származott az ada-
dák áttértek a gyümölcstermesztésre, a na- lékanyag). Közel volt a Lábatlani Cementgyár,
pos hegyoldalakon kiváló minőségű bogyós víz is volt bőven, és a változások eredőjeként
gyümölcsöket termeltek, köztük a hírneves munkaerő is rendelkezésre állt, a város fejlőd-
szentendrei piszkét. A termést, a Dunán ni akart, így a politikai támogatás is megvolt.
hajózták a honi és külpiacokra. Bár a sző- Fontos szempont volt Budapest közelsége,
lőtermesztési ismereteket, és uradalmi eljá- a részvételi lehetőség a város háború utáni
rásrendeket a század elejére jól konvertál- újjáépítésében (pl. bérházakhoz körmosdók,
ták át a gyümölcstermesztésre, adódott egy cement burkoló lapok), ill. a város fejleszté-
probléma- a megfelelő vízhasználat, ill. eh- sében (karmantyús csövek, és mélyépítési
hez a tevékenységhez kapcsolódó vízigény termékek), továbbá a helyi, ill. regionális gyü-

kielégítése, melyre még visszatérünk. mölcs termesztők részére (lsd. korábban)
A XX. század elejére a szentendrei dilem- beton tároló aknák, kútgyűrűk gyártásában.
ma az volt, hogy elegendő bevételhez jut-e Mindez jó üzleti lehetőségekkel, kellő nagy-
a megváltozott mezőgazdasági tevékeny- ságú piaccal kecsegtetett, és alapot adott
ségből, hagyományos kereskedelemből, és -az ugyan kezdetleges-, de mégis „tömeg-
idegenforgalomból a település, vagy a fej- termék” jellegű betonelemek gyártásra, me-
lesztési céljai elérésének érdekében tudna-e, lyet lassanként fejlesztettek. Ebben az üzleti
és ha igen miként többlet bevételre szert tevékenységben (és a környező Pannóniate-
tenni. Kérdés volt persze, hogy ez az újabb lepi területek megszerzésében is) a bankárok
változás milyen lenyomatot fog hagyni a vá- láttak fantáziát, főleg úgy, hogy az iparosítási
rosképen, és hogyan fog alakulni annak kö- terveket támogatta a közlekedés fejlesztése,
zössége? a vasúti kapcsolat (iparvágány) 1929 utáni ki-
Értelemszerűen az iparosítás oldalán állt építése.
a társaságot alapító mérnök ember, Ascher Kezdetben az alapítók méltatlannak érezték,
Elemér is, aki a leányáról, Andreáról nevez- hogy kiutazgassanak Szentendrére, ezért
te el a céget. Ascher, és a gyárban fontos a társaság központja Budapest belvárosában,
szerepet betöltő, elvileg ellentétes nézeteket a bank Nádor utcai székházában volt, az ak-
képviselő, és a Nagyközségi Pártot támogató kori igazgatóság tagjai banktisztviselők voltak
Bednárz János szerepéről, kettőjük esetle- (Tolnai Gyula, Szász Rezső, Biernacky Szilárd,
ges nézeteltéréseiről nem áll rendelkezésre Frankl Dezső) nem foglalkoztak operatív,

91