Page 9 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 9
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
meghatározott metabolitok közül a 4-acetil-ami- nem tapasztaltak összefüggést a Dunában és
no-antipirin koncentrációja volt a legmagasabb, a kutakban kimutatott koncentrációk között. Ezek
0,27 és 5,72 µg/L érték között változott. A vizsgá- a felszíni vizekben gyakran előforduló PhAC-k
lati eredmények alapján a legtartósabb metabolit viszonylag egyenletes eloszlásúak. Megjelenésük
a 4-formil amino-antipirin volt. A szennyvíztisz- a kutakban mind a tér, mind pedig az idő függ-
títás hatékonyságának téli összehasonlításánál vénye, amit a folyamatosan változó környezet és
a rögzített ágyas biofilmes szennyvíztisztítás mikrobiológiai paraméterek változása okozhat.
hatékonyabbnak tűnt, mint a hagyományos A Duna vizében a magas vérnyomás kezelésére
eleveniszapos szennyvíztisztítás. használt perindopril előfordulása a vett vízmin-
tákban meghaladta a 90 százalékot (átlagosan
A Duna vízminőségének felmérését célzó nem- 5,16 ng/L).
zetközi program (ICPRDR, Joint Danube Survey,
2002), több mint 2 évtizede végzi a folyó vízmi- A szerzők a Duna vizében különböző hormo-
nőségi állapotának felmérését, mely során egyes nok jelenlétéről is beszámoltak. Messze a leg-
szerves mikroszennyezők jelenlétét mutatták ki több közülük a női fogamzásgátló tablettákban
a magyarországi szakaszon is. A probléma rész- használatos ösztrogén. Jelenlétét a minták 42
letesebb feltárására hazai K+F projekt keretében, százalékában mutatták ki, átlagosan 0,32 ng/L
az MTA Ökológiai Kutatóközpontja által vezetett koncentrációban. A tanulmány szerint a parti
konzorciumban részletes vizsgálatok kezdődtek szűrés rendkívül hatékony, mintegy 95 száza-
2018-ban. A gyógyszergyári maradványok hazai lékos. Ennek köszönhető, hogy amíg magá-
ivóvíz bázison történt megjelenéséről Kondor ban a Dunában 52 féle hatóanyagra bukkantak
és mtársai (2020) tanulmánya számolt be. Meg- a kutatók, az ivóvízmintákban már csupán 32
állapításaik szerint a felszíni vizeket egyre inkább jelenlétét tudták kimutatni.
szennyezik a gyógyszerészetileg aktív vegyületek
(PhAC-k), ami az ivóvízminőség potenciális kocká- Egy nemzetközi projekt keretében végzett fél
zati tényezője. A tanulmány a parti szűrésű kutak- éves mintavételi kampány során a Duna vizét és
nak a PhAC-k eltávolítási hatékonyságát vizsgálta a parti szűrt vizet 36 mikroszennyezőre elemezte
a Duna egy erősen urbanizált szakaszán. Százhét Nagy-Kovács és mtársai (2018). Mind a folyóvízben,
Dunából vett mintát öt mintavételi periódus alatt mind a parti szűrésen átesett vízben 12 mikro-
összehasonlították a 90 parti-szűrésű kútból vett szennyező jelenlétét mutatták ki. A Szentendrei-
vízmintával. 52 PhAC vegyület jelenlétét detektálták és Csepel-szigeten vett mintáknál a biszfenol A,
a Dunában, a folyó ezen-szakaszán és 10 PhAC a karbamazepin és a szulfametoxazol mennyisége
volt jelen a minták több mint 80%-ában. A leggya- kis (<20%) eltávolítási hatásfokkal csökkent a parti
koribb PhAC-k nagyobb koncentrációt mutattak szűrés során, míg 1H-benzotriazol, toliltriazol,
télen, mint nyáron. A parti-szűrésű kutakból vett diklofenák, cefepim, az iomeprol, a metazaklór
mintákban 32 PhAC-t számszerűsítettek. A PhAC-k növényvédőszer, és az aceszulfám közepes, illetve
többségénél a parti szűrési hatékonyság több nagyobb, akár 78%-os eltávolítási arányt mutatott.
mint 95% volt, és nem befolyásolta a folyóban A parti szűrt víz koncentráció tartományai jóval
mért koncentráció. A karbamazepin, lidokain, alacsonyabbak voltak a folyóvízhez képest, ami
tramadol és lamotrigin esetében alacsony (<50%) bizonyítja a partszűrés a szennyező anyagok el-
szűrési hatékonyságot figyeltek meg, azonban távolítására hatékony.
9