Page 5 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 5

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT









            A MIKROSZENNYEZŐ ANYAGOK BIOLÓGIAI

            ELTÁVOLÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS

            AZ UTÓKEZELÉSI TECHNOLÓGIÁK ISMERTETÉSE



            MELICZ ZOLTÁN PHD - KAVECZKITERV KFT., TANÁCSADÓ
            OLÁH JÓZSEF CSc








            Kivonat
            A tanulmány a szennyvizekben jelenlévő gyógyszer, gyógyszer-maradványok és azok metabo-
            litjainak biológiai bonthatóságával, illetve az eltávolításukra alkalmas (utó)tisztítás technológiák
            bemutatásával foglalkozik. Tárgyalja az eleveniszapos biológiai rendszer működését meghatá-
            rozó fontosabb üzemi paramétereknek – hidraulikus tartózkodási idő (HRT), iszapkor (SRT), faj-
            lagos iszapterhelés, tartózkodási idő (óra), adszorpció, kémiai átalakulás, biológiai bonthatóság
            – a mikroszennyező anyagok lebontására kifejtett hatását. A mikroszennyező anyagok biológiai
            lebontásánál fontos szerepe van az iszapkornak (SRT), biomassza-koncentrációnak, hőmér-
            sékletnek, pH-értéknek, és a mikroszennyező anyagok szerkezeti felépítésének. Az eltávolítási
            hatásfok még hasonló felépítésű vegyületenként is eltérő, és a szennyezőanyagok fizikai-kémiai
            jellemzőivel függenek össze. A biológiai lebontás és a szorpció a két legjelentősebb eltávolítási
            folyamat. A hidrofób vegyületek a biológiai tisztítás folyamán adszorpcióval távolíthatók el. A bio-
            lógiai bonthatóságban a kémiai szerkezetnek meghatározó szerepe lehet: azok a vegyületek,
            amelyek összetett szerkezetűek (pl. alkil oldal-láncok jelenléte) és mérgező csoportokat (pl.
            halogének és nitro csoport) tartalmaznak biológiai úton nehezebben bonthatók. A nagyobb
            SRT értéknél (legalább 8 nap) a szennyvíztisztításban a mikroszennyezők lebontása jelentősen
            nő. A hőmérsékletnek a lebontásban fontos szerepe van: azok az országokban, ahol az átla-
            gos hőmérséklet 15-20 ºC a mikroszennyező anyagok lebontása hatékonyabb, mint a hideg
            országokban, ahol a hőmérséklet többnyire 10 ºC alatti hőmérséklet. A nemzetközi szakiroda-
            lomban ismertetett, szerves mikroszennyező eltávolítására alkalmas tisztítórendszerrel kapott
            tapasztalatok szerint az ózonozást (illetve egyéb nagy hatékonyságú oxidációs eljárást, illetve
            ezek kombinációját) követő utószűrés (pl. homokszűrőben), illetve a PAC és GAC adszorberek
            alkalmazása, valamint ezek kombinációi nagy hatékonyságú szerves mikroszennyezőanyag
            eltávolítást tudnak megvalósítani.


            Kulcsszavak: mikroszennyező anyagok; biológiai lebonthatóság; hidrofóbicitás és hidrofilitás;
            kémiai szerkezet; redoxi viszonyok; adszorpció; kometabolizmus; biomassza koncentráció;
            hidraulikai tartózkodási idő (HRT); iszapkor (SRT); pH-érték hatása; hőmérséklet hatása;



                                                                                                            5
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10