Page 12 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 12

4.1.2 SAVASSÁG                                   a savasságot és a lipofilitást. A vizsgálatok szerint
                                                             az elsődleges és másodlagos kezelés során
            A savasság (azaz a pKa disszociációs állandó) azt  azok a vegyületek, amelyek Kd értékek 500
            jelzi, hogy egy adott ionos kölcsönhatás nem  L·kg -nél nagyobb jelentősen szorbeálódnak
                                                                 -1
            fontos egy adott vegyület szorpciós potenciálja  az iszapra. Ha a K <l L·kg  körül a szorpció elha-
                                                                                     -1
                                                                               d
            szempontjából. Továbbá, olyan vegyületek ese- nyagolható, mivel a szorbeált mennyiség nem
            tében, amelyek protonálható és deprotonálható  csak az együtthatótól, hanem a szilárd anyagok
            funkciós csoportokat tartalmaznak, a pH-érték  koncentrációjától is függ. Az irodalomban ren-
            döntő szerepet játszhat. A vizsgált vegyületek  delkezésre álló adatokból megfigyelhető, hogy
            többségénél a specifikus ionos kölcsönhatás  a lineáris alkilbenzol-szulfonátok és a galaxolid
            nem fontos, mivel a molekula a környezet  nagy szorpciós potenciált fejtenek ki, majd ezt
            semleges pH-értékénél nem ionizálódik. Csak  követi a 17a-etilösztradiol hormon, míg a többi
            az ibuprofén (pKa értéke 4,9-5,7) és a perfluorok- vegyület inkább a vízfázisban marad.
            tánsav (pKa értéke 2,8) frakciója semleges pH-n
            lehet negatívan töltött, és így az elektrosztatikus  Az adszorpció kérdését részletesen tárgyalták
            kölcsönhatások pozitív töltésű molekulákkal,  Seung-Woo és mtársai (2014). Ebben a tanul-
            például koagulánsokkal aggregálhatók.            mányban kilenc kiválasztott mikroszennyező
                                                             anyag (hat gyógyszer, két peszticid és egy en-
            4.1.3 LIPOFILITÁS                                dokrin rendszert károsító anyag) vizes olda-
                                                             tában az aktív szenes adszorpciót vizsgálták.
            Az oktanol-víz megoszlási együttható (K )  Az adszorpcióval történő mikroszennyező el-
                                                         ow
            az anyag hidrofóbicitását (lipofilitás), ezáltal  távolításnál az aktív szénadagolás mértékét,
            azt jelzi, hogy egy adott vegyület hajlamos-e  a kontaktidőt, a pH-t, a DOM (oldott szerves
            vándorolni a vizes fázisból a biomassza lipidfrak- anyag) mennyiségét és a hőmérséklet hatá-
            ció liofil sejtmembránjába. Megfigyelték, hogy  sát vizsgálták. A szénadagolás és a kontaktidő
            a vegyületek a következőket fejtik ki: a) alacsony  növelése fokozta a mikroszennyező anyagok
            szorpciós potenciál, ha a log K <2,5, b) köze- eltávolítását. A hidrofil vegyületek (koffein, pa-
                                            ow
            pes szorpciós potenciál, ha a log K  2,5 és 4,0  racetamol, szulfametoxazol és szulfametazin)
                                               ow
            között van, és c) magas szorpciós potenciál,  lineáris izotermára, a hidrofób vegyületek (nap-
            ha log Kow > 4,0. A vizsgált vegyületek közül  roxen, diklofenák, 2,4-D, triklokarban és atrazin)
            a szulfometoxazol, a karbamazepin és a me- Freundlich-izotermára illeszkednek. A hidrofób
            tilparabén alacsony lipofilitást (egy molekula  vegyületek és a koffein eltávolítása független
            zsírokban, zsírszerű anyagokban való oldódási  volt a pH-változástól, de a paracetamol, a szul-
            hajlama), mutatnak, míg a brómozott égésgát- fametazin, és a szulfametoxazol főként elekt-
            lók, a galaxolid és a triklozán erősen hidrofób. rosztatikus kölcsönhatás révén adszorbeálódtak
                                                             az aktív szénnel és így a pH befolyásolta a folya-
            4.1.4 SZORPCIÓS POTENCIÁL                        matot. A felszíni víz mintákban az adszorpciós
                                                             eltávolítás csökkenése volt megfigyelhető és
            Egy adott vegyület szorpciós potenciálját  ez a csökkenés jelentősebb volt a hidrofób,
            a szilárd-víz megoszlási együttható (K ), amely  mint a hidrofil vegyületek esetében. A mikro-
                                                   d
            a szorpció két mozgatórugóját kombinálja:  szennyező anyagok adszorpciós kapacitásának



           12
   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17