Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.

5.1 SZORPCIÓ

A részecskékre történő szorpció fontos eltávolítási A biológiai lebontás az elsődleges eltávolítás.
mechanizmus, hiszen a szerves mikroszennyező Általánosságban a biológiai hozzáférhetőséget
anyagok nyers és eleveniszaphoz történő szorpciós a fizikai-kémiai tényezők kombinációja, a fázisel-
hajlama magas. A részecskékre történő szorpció oszlás, a sejtmembránok áteresztőképessége,
szempontjából két mechanizmust feltételezünk. a mikroorganizmusok, aktív felvételi rendszerek
A mikroszennyező anyagok a hidrofób jellegük miatt jelenléte, az enzimkészletük, az enzimatikus
vizes fázisból a biomassza lipofil sejtmembránjába folyamatok, és a biofelületaktív anyagok határoz-
az iszap lipidfrakciójába jutnak. A másik folyamat zák meg. Magasabb biológiai hozzáférhetőség
amikor a mikroszennyező anyagok a szilárd anyagok és ez által a biológiai lebontás a szennyezőanya-
felszínén, a pozitív töltésű vegyületek és a mikroorga- gok biológiai lebonthatósága főként a vizes
nizmusok negatív töltésű felületén adszorbeálódnak. közegben való oldhatóságuktól függ. Az aerob
Az iszapra szorbeálódott PPCP-k frakciójának meg- folyamatok során a mikroorganizmusok képesek
határozására a szilárd-víz eloszlási együttható (Kd, a szerves molekulákat átalakítani. Az oxidációs
L·kg-1-ben) használata szolgál, amelyet egyensúlyi reakciók a szubsztrátot egyszerűbb termékekké
körülmények között a szilárd és a folyékony fázisban alakítják át, például más szerves molekulákká
lévő koncentrációk arányaként határoznak meg. vagy ásványi anyagokká és CO –á. Alacsony
2
Az adszorpciónál elektrosztatikus kölcsönhatások koncentrációban a kinetika a mikroszennyező
következtében a pozitív töltésű csoportok (pl. amino- anyagok bomlási dinamikája többnyire elsőre-
csoportok) és mikroorganizmusok membránjának ndű reakció szerint zajlik. Folyamatot az alábbi
felületén lévő negatív töltésekhez kapcsolódnak. egyszerű összefüggés írja le:
Folyamatot az alábbi egyszerű összefüggés írja le: R = K · SS · C ahol R – lebontási
lebont. lebont. mikrosz. lebont.
sebesség; K – lebontási állandó; C – be-
lebont. mikrosz.
C = K · SS · C , ahol C – adszorbeált folyó mikroszennyező anyag koncentráció (g·L );
-1
adszorb. d old adszorb
anyag (g·L ); K – adszorpciós állandó (L·g ) ; SS – eleveniszap koncentráció (g·L ).
-1
-1
-1
d
C – oldott anyag koncentráció (g·L ).
-1
old
5.2 BIOLÓGIAI LEBOMLÁS 5.3 KÉMIAI ÁTALAKULÁS
A biológiai lebomlás a legfontosabb folyamat, Az utókezelésként alkalmazható kémiai oxidá-
amely átalakulást eredményez (szerkezeti átalaku- ción kívül az ún. nagyhatékonyságú oxidációs
lás), és a részleges átalakulástól a teljes biológiai át- folyamat (Advanced Oxidation, AOP), lehet
alakulásig, (mineralizációig) terjedhet. A vegyületek a fő kémiai átalakulás okozója. A mikroszeny-
biológiai lebomlási sebességei nagy különbségeket nyező anyagok dekonjugálása bekövetkezhet
mutatnak. A lebomlási állandó értékek alapján a szennyvíztisztításban és az egyéb természetes
a vegyületek három csoportja különböztethető vízi környezeti folyamatokban. A fotobomlás
meg: a) biológiailag nehezen lebomló, k <0,1 a szennyvíztisztításban nem meghatározó fo-
biol
L·gSS ·d ; b) biológiailag nagyon jól lebontható lyamat, bár az alacsony zavarosságú vizekben,
-1
-1
k > 10 L·gSS ·d ; és c) biológiailag mérsékelten például folyókban vagy tavakban már jelentős
-1
-1
biol
lebontható, 0,1< k <10 L·gSS ·d vegyületek. szerepe lehet.
-1
-1
biol
16