Page 18 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.

olyan specifikus mikroorganizmusok jelenléte, jelentette, hogy a diklofenák eltávolítási ha-
amelyek kizárólag a mikroszennyező anyagokat tékonysága 75% körüli maximális szintre nőtt.
metabolizálják, kevésbé valószínű. Egyes mikroszennyező anyagok eltávolítási haté-
konysága összefüggésbe hozható a biomassza
Oláh J. és mtársai (2020) tanulmányukban a biológi- koncentrációjával, bár ez a hatás csak egyes
ailag nehezen bontható és toxikus szerves vegyüle- vegyületek esetében volt észrevehető, mérsékelt
teket (persistent organic pollutants - POPs) biológiai biológiai lebomlási konstansok (k 0,4-
biol,naproxen
lebontását tárgyalják. Példaként megemlítjük, hogy 1,9 és k < 0,1 L.gSS .d ) erre utalnak.
-1
-1
biol,diklofenák
ide tartoznak a gyógyszer maradékok, fenolok és A biomassza szerkezete várhatóan hatással lesz
fenol-származékok, a halogénezett aromás szénhid- a mikroszennyező anyagok eltávolítására, mivel
rogének, a PCB származékok, a policiklikus aromás befolyásolja a célvegyület és a mikroorganiz-
szénhidrogének (PAH), a halogénezett alifás szénhid- musok közötti tömegátadást, a baktériumok
rogének és a növényvédő-szerek. A POPs anyagok életképességét és a baktériumok enzimatikus
biológiai lebontásában a kometabolizmus, mellett aktivitását. Számos működési paraméter, mint
a baktériumok plazmid felvételének és a bontást például az SRT, a kezelt szennyvíz összetétele,
végző populáció adaptációs folyamatának is nagy a technológia kiválasztása stb. hatással lehet
szerepe van. A kometabolizmus magában foglalja a kialakult biomassza szerkezetére. A membrán
a de-halogénezést, benzol gyűrűbe a hidroxil-cso- bioreaktorban kifejlesztett biomassza jellemzőit
port bevitelét és a metil csoport oxidációját. A plaz- hasonlították össze különböző iszapkor (SRT)
midok extrakromoszómális genetikai elemek (DNS értékű iszapokkal, ahol a legkisebb SRT-nél
hurkok). A katabolikus (lebontó) plazmidok (degra- a legmagasabb biomassza termelést mértek.
dációs plazmidok) a POPs vegyületeket biológiailag Hasonlóképpen, egy korábbi tanulmányban
bontható formává áttranszformálják. Az adaptáció a technológiától függően eltérő biomassza
a baktérim populációjában létrejövő olyan változás, szerkezetről számoltak be, ami azt jelezte, hogy
pl. fiziológiai módosulás, amely révén az organizmus az MBR iszap a kisebb flokkokból állt össze, és
alkalmazkodik a megváltozott környezeti feltételek- sok szabadon élő baktériumot tartalmazott, míg
hez. Az adaptációnál az enzimrendszer átépülése az eleveniszapos rendszerben az eleveniszap
megy végbe és a mikrobapopulációnak lehetőséget nagyobb flokkokból és nagyobb mennyiségű
ad egy új szintetikus vegyület hasznosítására akkor is, fonalas organizmusból állt. Továbbá, az MBR-
ha ez a tulajdonság nem örökletes. Akklimatizáció ban kialakult biomassza nagyobb életképes
hatására egy adott rendszerben jelenlévő mikroor- frakciót és következetesen magasabb általá-
ganizmusok képesek nagyobb mértékben lebontani nos aktivitást mutatott, mint az eleveniszapos
bizonyos szennyező anyagokat egy bizonyos idő rendszer iszapja.
után, ami egy szélesebb körű, változatosabb biota
kialakulásának köszönhető. Hatoum és mtársai (2019) tanulmányukban,
az eleveniszapos rendszerekben az iszapkor,
6.2 A BIOMASSZA KONCENTRÁCIÓJA ÉS a hidraulikai tartózkodási idő és a biomassza
SZERKEZETE koncentráció (CTSS) összefüggését vizsgálja.
A biomassza koncentráció hatására a klasz-
Cirja és mtársai (2008) tanulmánya szerint szikus első rendű reakció összefüggést iga-
a nitrifikáló baktériumok növekedése azt zoltak. Az eredmények azt mutatták, hogy

18