Page 17 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.
P. 17

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            tájidegen beépítés magát az életet számol- a tájak eredeti adottságait figyelembe vevő
            ja fel; azt az életet, amely alkalmas lehetne  természetszerű gazdálkodás volt jellemző,
            a helyi klimatikus és vízháztartási viszonyok  addig a későbbiekben az iparszerű tájhasz-
            szabályozására.                                  nálat, azon belül is a szántóföldi növényter-
            A jelenleg uralkodó tájhasználati és vízgaz- mesztés vált egyre meghatározóbbá. Idővel
            dálkodási gyakorlat tehát, nemhogy nem  a táblaméretek növekedése, a melioráció,
            csökkentette/csökkenti a földrajzi helyzetből  az egyre nagyobb fokú gépesítés tovább ron-
            (kontinentális hatások, medence jelleg, stb.),  tották a helyzetet: az egyre nagyobb területi
            illetve a globális folyamatokból (éghajlatvál- arányban és egyre nagyobb táblaméretekben
            tozás) adódó szélsőségeket, hanem éppen  folyó szántóföldi gazdálkodás egyre több vizet
            azok növekedéséhez járult/járul hozzá (hő- vezetett le; s ezzel párhuzamosan egyre több
            hullámok, valamint ezek következményeiként  élő tömeg (szerves anyag) tűnt el a tájból.
            kialakuló aszályok, szélsőséges árvizek, stb.).  A jelenlegi Magyarországon a szántóterüle-
            Települési szinten ezeket a jelenségeket erő- tek aránya kb. 45%. Ez azt jelenti, hogy az or-
            síti a burkolt felületek nagymértékű növelése,  szág majdnem felén olyan gazdálkodás folyik,
            a tájidegen beépítés, az életet korlátozó terü- amely (1) megszabadul a tél végi, kora tavaszi
            lethasználat, illetve a vizeket elvezető telepü- időszakok víztöbbleteitől. (2) Ezeken a terü-
            lési vízgazdálkodás is.                          letek az év jelentős részében hiányzik a vizet
                                                             felvenni és megtartani képes növényborítás.
            A KLIMATIKUS SZÉLSŐSÉGEK MÉRSÉKLÉSE  (3) Az ilyen kitakart felszínek a nyári perzselő
            HELYES TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT, IL- nap hatására jelentős mértékben képesek fel-
            LETVE HELYES VÍZGAZDÁLKODÁS ÁLTAL                melegedni, illetve igen gyorsan kiszáradnak,
                                                             miközben csekély mértékben van lehetőség
            Az előző részben kifejtett összefüggésekből  talaj menti csapadékképződésre.
            arra következtethetünk, hogy megfelelő táj- Hasonló a helyzet a településrendezés, il-
            használati, területhasználati, illetve vízgazdál- letve a települési vízgazdálkodás kapcsán
            kodási beavatkozások alkalmazásával, egyes  is. – Az átgondolatlan tervezés a (1) zöldte-
            szélsőséges időjárási helyzetek, illetve azok  rületek – köztük számos ártér, mély fekvésű
            következményei is mérsékelhetőek, vagy  vizenyős rész – gátlástalan beépítését ered-
            megelőzhetőek lehetnek. Ilyen szélsőséges  ményezte/eredményezi. (2) A víz megtartása
            helyzeteknek tekintem a hőhullámokat, illet- helyett a települések esetében is elsősorban
            ve az ezekkel gyakran együtt járó aszályokat.     a vizek minél gyorsabb levezetése a cél, illetve
            Az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek során,  a burkolt felületek már eleve a víz lefolyását
            a Kárpát-medence tájhasználata gyökeresen  eredményezik. (3) Hasonló a hőmérsékleti vi-
            megváltozott, aminek az egyik leglényege- szonyok alakulása is, hiszen a burkolt, beépí-
            sebb következménye tájaink szárazabbá vá- tett felületek hőmérséklete szélsőségesebben
            lása lett. Míg korábban túlnyomó részben  alakul, mint a növényborítással rendelkező



                                                                                                           17
   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22