Page 13 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT, VALAMINT
A VÍZGAZDÁLKODÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI
A KLIMATIKUS VISZONYOKKAL

Közismert összefüggés, hogy víz nélkül nincs képes felvenni, illetve megtartani, azaz annál
élet. A víz az élő szervezetek egyik legfonto- nagyobb a vízpufferelő képessége. – A víz és
sabb alkotórésze, víz kell az egyes élőlények az élet megléte egy tájban tehát egymást fel-
életfolyamataihoz, s ugyanígy megfelelő tételezi. A víz egy jelentős része éppen az élő
mennyiségű vízre van szüksége egy tájnak szervezetek testében, az élő szervezetekből
is – mint élő rendszernek – ahhoz, hogy élni felhalmozódott szerves anyagban, valamint
tudjon. Az összefüggés ugyanakkor részben a növényzet által kialakított páracsapdákban
visszafelé is érvényes. – A víz megtartásához van jelen, illetve ezekben tud felhalmozódni
életre van szükség: A szárazföldeken a víz ál- és elraktározódni.
talában ott tud tartósan, nagyobb mennyiség-
ben megmaradni, ahol élet – szerves anyag Példának okáért, vessünk össze egy gazdag
– van jelen (hacsak a víz nem jég formájában növényborítással rendelkező területet egy
tározódik). Minél nagyobb egy táj életgaz- beszántott, növénytakaró nélküli felszínnel:
dagsága (minél több benne a szerves anyag, A növények teste, a vegetáció által kialakított
illetve az élettevékenység), annál több vizet páracsapdák, valamint a növények gyökérzete

1. Ábra.
A kitakart szántón hiányzik a vizet felvenni, illetve megtartani képes növénytakaró, így a felszín, hamar kiszárad.
Ezzel szemben a folyamatos növényborítással rendelkező felszínek esetében nedvesebb talajt találunk, illetve
itt a víz egy része magában a vegetációban van jelen. A két felszín között jelentős különbségek vannak a talaj
menti csapadékképződés, továbbá a hőháztartás tekintetében is.
(A baloldali 1. kép forrása: www.agroforum.hu, a 2. kép a szerző saját felvétele.)

13