Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/6.

együttesen biztosítják a táj- és területhaszná-
lat lehetőségeit, ugyanakkor maga a táj- és
területhasználat (illetve ehhez kapcsolódóan
a vízgazdálkodás) szintén visszahat a tájban
jelenlévő víz, illetve élet (élő anyag) mennyisé-
gére, s ezen keresztül a klimatikus viszonyokra
is.

Megfelelő (helyes) tájhasználat és vízgazdál-
kodás biztosíthatja a táj egészségének, azaz
életgazdagságának a fenntartását. Ennek
megléte esetén a tájban számos olyan finom-
szabályozó elem működik, ami éppen az élő
rendszerek számára stresszel járó – hőmér-
sékleti és vízháztartási – szélsőségek kialaku-
lását akadályozza meg. Minél életgazdagabb
egy táj, annál több finomszabályozóval ren-
delkezik. A fizikai környezet szélsőségeinek ki-
egyenlítését az élet maga teszi lehetővé. Míg
egy élettelen környezet teljes mértékben ki
4. ábra: van téve a fizikai környezet hatásainak, addig
Városi hősziget. – A felszín hőmérsékletének alakulása az élet jelenléte a fizikai környezet szélsősége-
a nyári időszakban Budapesten és környékén, a 2001 it mérsékli, úgy hogy a környezeti feltételeket
és 2015 közötti időszakra átlagolva. (Forrás: http:// az élet számára optimális körüli szinten tartja.
www.eletestudomany.hu/a_varosi_hosziget_es_az_ (LOVELOCK 1979) Az egészséges táj tehát,
eghajlatvaltozas) mint élő rendszer, egyfajta „homeosztázissal”
rendelkezik. Az elmúlt évszázadok, évtizedek
mezőgazdasági és vízügyi beavatkozásai, va-
lamint helytelen területhasználatai éppen ezt
a természetes szabályozórendszert tették/te-
szik tönkre. Az iparszerű tájhasználat, a sűrű

5. ábra
Az éghajlat, az élővilág, a vízháztartás, valamint a tá-
jgazdálkodás és a vízgazdálkodás összefüggése. (A
szerző saját szerkesztése.)

16