Page 53 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A kísérlet során egy rész-nitrifikációra nézve jól A ßCD toxicitás csökkentő hatása azon ala-
működő szennyvíztelepet feltételezve és ezt a pul, hogy a ßCD a legkülönbözőbb típusú
telepet egy nagyobb 2,4-diklór-fenol terhelés vendégmolekulákkal, mint pl. fenolokkal,
(befolyóban: 10, 20 és 40 mg/L) éri. Az ele- fenol-származékokkal, klórozott szénhidro-
veniszapot előzetesen 2,4-diklór-fenolra nem génekkel, ipari szennyvizekben előforduló
adaptáltuk. A kísérlet ßCD adagolás mellett viszonylag kis molekulájú komplex kép-zésre
és a nélkül történt. A ßCD – 2,4-diklór-fenol alkalmas vegyületekkel oldható ciklodextrin
mól arány 1:1 értékre állítottuk be. A ßCD vizes zárvány komplexeket képez. Ennek követ-
oldatát és a számított diklór-fenol mennyisé- keztében az oldatban jelenlévő toxikus hatá-
get az előülepített szennyvízhez adtuk, tehát a sú „vendégmolekulák” kisebb, vagy nagyobb
ßCD - vendégmolekula komplex kialakulásá- hányada a „vendégmolekula” minősége és
ra megfelelő (6-8 óra) idő állt rendelkezésre, a körülmények által meghatározott mérték-
noha a valóságban a komplex kialakulására ben ßCD-el zárvány komplexet alkot. Ezzel
csak néhány percre van csak szükség. a módszerrel a toxikus molekulákat „becso-
magoltuk” egy belül hidrofób, de kívül hidrofil
A maradék KOI növelése nem okoz különö- viszonylag nagyméretű, a sejt-membránon át
sebb gondot, hiszen ßCD keményítő szár- nem hatoló szénhidrát (ßCD) burokba. Ez az
mazék, tehát nem „környezet idegen” anyag. egyensúly azonban dinamikus, amennyiben
A toxikus anyagok jelenlétben a ßCD KOI nö- tehát pl. a mikrobiológiai lebontás következ-
velő hatását nagyon nehéz kimérni, hiszen tében az oldatban csökken a szabad Cl-fenol
nem határozható meg egyértelműen, hogy koncentráció, akkor a komplex disszociáció
a KOI növekedést a komplex lassú felbomlá- révén ismét szabaddá teszi az egyensúlyi kon-
sával szabaddá váló toxikus anyag lebontási centráció fenntartásához szükséges Cl-fenolt.
sebesség csökkentő hatása, vagy pedig a sza- Ilyen módon tehát a Cl-fenolok jelentős részé
baddá való ßCD molekula okozza-e? átmenetileg, mikrobiológiailag inaktív formá-
ban vihető (Oláh et al. 1988a). Végeredmény-
A 10, 20 és 40 mg/L befolyó diklór-fenol kon- ben tehát a mikroba sejtek a jelenleg ismert-
centráció esetében ßCD adagolás nélkül és nél lényegesen nagyobb Cl-fenol, vagy egyéb
elfolyóban az átlagos diklór-fenol koncentrá- mérgezőanyag koncentrációkat képesek
ció a felsorolás sorrendjében 1,9; 6,2 és 9,6 elviselni ciklodextrin jelenlétében. Meg kell
mg/L érték volt. A ßCD adagolás esetében a jegyezni, hogy nagyobb elágazó molekulák
fenti befolyó sorrend mellett a tisztított szeny- (Pl. elágazó zsírsavak) esetében, melyek nem
nyvíz diklór-fenol tartalma 1,2; 1,5 és 2,1 mg/L tudnak ßCD-el zárvány komplexet alkotni a
érték volt. A ßCD adagolással az elfolyó dik- ciklodextrin nem alkalmazható.
lór-fenol koncentrációját jelentősen lehetett
csökkenteni és ezzel együtt az elfolyó KOI
értéke is javult.

53